Nem kért letelepedési kötvényt Ghaith Pharaon sem, a belügyi államtitkár szerint a szaúdi férfi vízummal érkezett Magyarországra.
A kormány-közeli Magyar Időknek adott Kontrát interjúból azonban nem derül ki, hogyan kaphatta meg 2015-ben a beutazásához szükséges papírokat a kétes múltú üzletember.
Az interjújában beszélt a belügyminisztérium államtitkára arról is, hogy szerinte már nincs Magyarországon Gaith Faraon. A cikkben Kontrát Károly azt is tudni vélte, hogy amikor viszont itt járt, akkor nem letelepedési kötvénnyel, hanem vízummal lépett az országba.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója sem cáfolta azokat az információkat, miszerint Ghaith Pharaon Magyarországon tartózkodott volna. A szaúdi üzletember összefüggésbe hozható terrorizmus finanszírozásával. Bakondi György az ATV kérdésére elmondta: a beutazását egyetlen schengeni ország sem vétózta meg.
– Akkor az biztos, hogy nem a terrorizmussal gyanúsított férfiról van szó?– Ezt nem mondta Kontrát úr, hanem azt mondta, hogy nem letelepítési kötvénnyel jött és vízumot kapott és semmilyen olyan információ a Schengeni rendszerben - ahova ez fölkerült és valamennyi állam érvényesíthet azokat, akiket köröznek, vagy tiltólistára tettek - nem volt ilyen és így jutott be.
A Demokratikus Koalíció az országos rendőr-főkapitánytól vár választ arra, hogyan került Magyarországra a szaúdi üzletember. Vadai Ágnes arra is kíváncsi, hogy miért nem tett semmit a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság 2015-ben, amikor Pharaon bizonyítottan Seregélyesen tartózkodott.
„Ezek mind olyan kérdések, amelyek rávilágítanak arra, hogy az Orbán család nemzetközileg körözött üzleti partnere nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet hazánkra nézve. Még most sem tudjuk, hogy mi a magyarázat a Pharaon-ügyben tett kormányzati nyilatkozatok ellentmondásaira. A miniszterelnök vejével ingatlanügyeket bonyolító nemzetközi bűnöző minden fennakadás nélkül kapott magyar vízumot, miközben még a belügy szerint is le kellett volna tartóztatni. Vajon Pharaon azért maradt szabadlábon, mert a miniszterelnök családjával üzletelt? Ha Orbán Viktornak fontosabb volt a veje bankszámlája, nemzetbiztonsági szempontoknál, akkor Orbán Viktor és nemzetközi üzleti köre jelenti a nemzetbiztonsági kockázatot.
A Jobbik szerint is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a kormány közvetlenül segíti a szaúdi üzletember tevékenységét. Gyöngyösi Márton képviselő a parlamentben úgy fogalmazott, Ghait Pharaon a műemlékek felvásárlásában segédkezik. „Ezt az embert több globális magazin és felmérés úgy tartja számon, mint az egyik legkeresettebb fehérgalléros bűnözőt. Magyarországon ez az ember kiterjedt üzleti tevékenységet folytat és ebben kormány-közeli szálak is fölbukkannak és kormány-közeli emberek, kormánytagok, miniszterek segédkeznek ehhez a tevékenységéhez” – mondta Gyöngyösi Márton.
Dömötör Csaba a miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára a parlamentben válaszában még a lehetséges névazonosságra is hivatkozott, majd megismételte Kontrát Károly belügyi államtitkár kijelentéseit.
„Az arab világban ez egy tömegnév, úgyhogy nem biztos, hogy ugyanarról az emberről beszélünk. A hatóságok információi szerint nem tartózkodik az országban Ghaith Pharaon nevű személy és nem is él életvitelszerűen ilyen személy Magyarországon” – reagált Dömötör Csaba.
Pintér Sándor októberben kérte le az FBI-tól a szaúdi üzletember ujjlenyomatát, ami alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal azonosította az üzletembert. Korábbi sajtóhírek szerint Pharaon több nagy értékű ingatlant vásárolt, egyiket olyan cégtől, ami a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető.
