Az egyik fővárosi gumiszerelő üzemben naponta hatszáz autókereket cserélnek, javítanak, nyolc műhelyben dolgoznak egyszerre. A cég kereskedelmi vezetője szerint a nagy roham tél vége felé, február körül lesz: ilyenkor van egyre több és nagyobb kátyú az utakon.
„Egy kátyúba hajtás, ha az a gumiabroncsot tönkre teszi, márpedig ezt nagyon könnyen tönkre tudja tenni oldalfali kicsípődés esetén, amikor az nem javítható, ez élből egy huszonezer forintos költség, tizen-huszonezer forintos költséget jelent. Nagyobb ütődés esetén, hogyha a keréktárcsa is megsérül, akkor 10 ezer forinttól 50-80 ezer forintig terjedhet a kár” – nyilatkozta Tiszay Árpád, az AKH Abroncs Kereskedőház kereskedelmi vezetője.
A KSH adatai szerint az elmúlt három évben, úthiba miatt összesen hetvenhárom baleset történt. Ebből kettő volt halálos, huszonkettő súlyos és negyvenkilenc könnyű sérülés. Sok esetben hiába bizonyítható, hogy a rossz út is hozzájárult az ütközéshez.
„Itthon sem azért nagyon alacsony az úthiba alapján bekövetkezett baleseteknek a száma – legalábbis statisztika alapján –, mert az útjaink elképesztően jó állapotúak, hanem, mint tudjuk, azért, mert a rendőrök jellemzően a sofőr hibájára vezetik vissza a baleseteket” – jegyezte meg Katona Mátyás, az Autónavigátor.hu főszerkesztője.
A magyar utak több mint hatvan százalékán rossz a burkolat, tehát a mostani tempóban 56 év kellene ahhoz, hogy a felújítás végére érjenek. „A fenntartási költsége ebben az évben a költségvetés szerint 65 milliárd forint volt, ami a szokásos infrastrukturális beruházások összegéhez képest lényegesen alacsony” – véli az aszfaltszakértő. A címzetes egyetemi docens szerint sokkal kevesebb pénzt fordítunk a magyar úthálózat karbantartására, felújítására, mint szomszédaink.
„Ha nincs elegendő pénzem, időm, egyebem ezeknek a kisebb meghibásodásoknak a folyamatos karbantartására, akkor viszont már ezek nagyobb hibaként jelennek meg, tehát ez az, amiért úgy tűnik, hogy Magyarországon rosszabb utakat építünk. Nem az építéssel, hanem a fenntartásra rendelkezésre álló keretekkel van inkább probléma” – hívta fel a figyelmet Ambrus Kálmán.
A rendszer vesztesei pedig azok az autósok, akiknek többet kell költeniük szervizre és gumikra, és több balesetet szenvednek a rossz utak miatt. Vagy azok a vidéki települések, ahová lassan már csak a madár jár, mert a járművel érkezők nem kockáztatják a tengelytörést.
