Aktuális jogi kérdés, hogy a nemzetközi menekültügyi szabályozás mennyire felel meg a mostani humanitárius válság kezelésének. Tóth Norbert nemzetközi jogász úgy véli, az erről szóló, 1951-es genfi egyezményt szakmailag indokolt lenne átdolgozni, de ennek napjainkban nincs politikai realitása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója azt mondja, a történelemben már többször előfordult, hogy a menekülteket fizikai bántalmazás érte. Ezzel az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet közleményére utalt, amely szerint a magyar határ közelében migránsokat vertek meg.
„A menekülés mint folyamat a világtörténelemben mindig borzasztóan nehéz helyzet volt, előfordult régen is, előfordul napjainkban is. Az államoknak azon kell lenniük, hogy minél inkább visszaszorítsák az ilyen jelenségeket” – fejtette ki a jogász.
A menekültválság a gyermekeket különösen érzékenyen érinti. Egy táborban vagy tranzitzónában nehéz nekik olyan körülményeket teremteni, amelyeket megrázkódtatás nélkül át tudnak vészelni – véli a pszichológus.
„Egy zárt területen nyilván sok feszültség is keletkezhet. Etnikai különbségek, kulturális különbségek, vallási különbségek, és nehéz a gyereket úgy távol tartani ezektől, hogy ne sérüljön” – fejtette ki Bene Zsuzsa, a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület pszichológusa.
2016-ban Magyarországon csaknem 30 ezer menedékjogi kérelmet adtak be, közülük több mint 11 ezren afgán állampolgárok voltak.
