Antall József Tudásközpont: részletek és „üvegyzseb” nélkül
Hiába kért, nem tudott meg részleteket az Antall József Tudásközpont gazdálkodásáról az LMP. Az ellenzéki párt újabb közérdekűadat-igénylést nyújt be az alapítványnak. A tudásközpont irodákat tart fenn, konferenciákat szervez, könyveket ad ki. Azt viszont nem közli az adófizetőkkel, hogy mindezt mennyiért teszi. Honlapján üvegzseb menüpont nincs.
2015-ben 569, tavaly és idén pedig 600 millió forint állami támogatást kapott az Antall József Tudásközpont. Az alapítványként működő szervezet gazdálkodására az LMP-es Ungár Péter volt kíváncsi. Az ellenzéki politikus tételes összesítést kért 2015-ig visszamenőleg a kutatási szerződésekről. Azt feltételezte, hogy egy tudásközpont rendel időnként ilyen-olyan kutatásokat felkért szakértőktől, de tévedett. Az Antall József Tudásközpont külsős kutatókat nem foglalkoztat.
„Ezért fogjuk a további adatigényléseket beadni, hogy lássuk, hogy tényleg csak az általunk megtalált 4 könyv van-e, vagy hatalmas munkát végeznek, csak ez egyelőre nem látszik a nyilvánosságban. Az a helyzet, hogy kutatási szerződések azért feltételeztünk, hogy vannak, mert a preambulumában az intézetnek az van, hogy kutatási tevékenységet végeznek, józan ésszel következik, hogy vannak, de így ez is egy érdekes része annak, hogy mit csinálnak azon kívül, hogy a Miniszterelnökségnek ez egy kifizetőhelye, azon kívül, hogy különböző embereiket fizetik, úgy palástolva, mintha ez az antalli örökséget védené, miközben ez egyáltalán nem igaz” – így Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja.
A tudásközpont 2010 óta működik, de a hírekbe csak idén januárban, februárban került be – akkor sem a szakmai eredményeivel, hanem az egyik munkatárs kirúgásával. Szert Boglárka bűne az volt, hogy az olimpiai népszavazás ügyében ellent mert mondani a tudásközpont vezetőjének. Ő nem más, mint a névadó miniszterelnök fia, Antall Péter.
„Én úgy kerestem, mint egy uniós gyakornok mondjuk Brüsszelben, osztályvezetői funkcióban (…) azt hiszem, hogy Antall Péternek a bérfilozófiája az volt, hogy olyan béreket adjon, amivel itthon tudja tartani a fiatal tehetségeket, és nem mennek el segédmunkásnak külföldre. Nekem az a tapasztalatom, hogy magyar viszonylatban jó fizetéseket ad a tudásközpont, hogy vezetői szinteken ez hogy néz ki, arról nincs tudomásom” – mondta Szert Boglárka jogász.
A tudásközpontot működtető alapítvány kuratóriumi elnöke Nógrádi György. A biztonságpolitikai elemzőt telefonon értük el. Tusnádfürdőn tartózkodik éppen Antall Péter, valamint miniszterek, államtitkárok és vezető fideszes politikusok társaságában a bálványosi szabadegyetemen.
– Évenkénti 600 milliós támogatásról kapott tájékoztatást. Azt szeretném megtudni, hogy mire költi pontosan a tudásközpont ezt a pénzt? – Fel tetszik hívni az ügyvezető igazgató urat, Antall Péter urat, itt van Tusnádon, és pontosan válaszol önnek. – Egy elérhetőséget akkor tudna nekem adni Antall Péter úrhoz? – Máris! Péter, mennyi a telefonod?(...) – Egy pillanatig tessék várni, mondom, 06.. (...) – De én nem – Azt mondja a Péter, itt ül mellettem, hogy írásban válaszol önnek bármire. – Esetleg át tudná neki adni a telefont, ha úgyis ott ül ön mellett? – Ő azt mondja.. mondjam bele? Azt mondja, itt ül, mindjárt kezdődik a konferencia, de amit tetszik kérdezni, arra ő válaszol írásban.Nógrádi György, elnök, Antall József Tudásközpont
Antall Péter egyelőre nem válaszolt. A Tudásközpont 2015-ös és 2016-os támogatásának csak a töredéke származik a költségvetésből, 100-100 millió forintot kaptak akkor a büdzséből. A fennmaradó százmilliók forrására a Hír TV is kíváncsi lett volna.
