Népszavazás lehet az állami cégvezetők fizetéséről
Népszavazás döntheti el az állami cégek fejeseinek fizetését. A Kúria ugyanis hitelesítette a volt LMP-s képviselő kezdeményezését. Eszerint a vezetők nem kereshetnének többet, mint a köztársasági elnök. A népszavazáshoz 200 ezer aláírást kell összegyűjteni 120 nap alatt. A bérek 2016 januárjától ugrottak meg, a kormány a fizetésemelést a versenyképesség növelésével indokolta.
2017-ben már csaknem hárommillió forintot keres az állami Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, egymillióval többet, mint két évvel ezelőtt. Az utóbbi két évben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójának és a MÁV első emberének is megnőtt a fizetése: kétmillió helyett már ötmilliót keresnek havonta.
2015-ben döntött úgy a kormány, hogy több állami cégvezető fizetését is megemeli, az indok a versenyképesség növelése volt.
„Az a modell, hogy kevés fizetést adunk neki, és majd a hozzávalót ellopja, mint ahogy a szocialisták idején volt és a kommunizmus alatt, piacgazdasági, polgári körülmények között nem működik. Ma, ha az embernek állami vagy önkormányzati vagyonnal kell gazdálkodnia, a siker attól függ, hogy kire bízza rá” – mondta ennek kapcsán Lázár János kancelláriaminiszter.
Az állami cégvezetők fizetésének felső határáról viszont akár népszavazáson is dönthetnek az állampolgárok. Ugyanis a Kúria hitelesítette Vágó Gábor kezdeményezését – így a vezetők nem kereshetnének többet, mint a köztársasági elnök. „Hatalmas szakadék tátong ma Magyarországon a bérek között, az egyszerű dolgozók hússzor kevesebbet keresnek, mint mondjuk azok az állami vezetők, akik ötmillió forintot visznek haza, és ez szerintem abszurd. Másrészről az, hogy a fideszes elit így dőzsöl, és kitömi a megfelelő pártkatonáit ötmillió forintos állásokkal, a korrupciónak a melegágya” – vélte ennek kapcsán a Korrupcióellenes Szövetség titkára.
A DK szerint a kezdeményezés üdvözlendő, a bérezési rendszert pedig alapjaiban kell megváltoztatni. „Látjuk az értelmetlen beruházások egész sorát és az olyan kezdeményezéseket, amelyek meghaladják Magyarország teljesítőképességét. Azokat a pénzeket ide lehetne csatornázni, és nem feltétlen a felső vezetés számára, hanem azoknak, akik az oktatásban, az egészségügyben vagy éppenséggel az önkormányzatoknál dolgoznak – 16 éve nem nőtt a bérük az önkormányzati dolgozóknak” – emlékeztetett Ara-Kovács Attila, a Gyurcsány-párt elnökségi tagja.
A korábban sikeres népszavazási kampányt végigvivő Momentum viszont nem áll ki a mostani kezdeményezés mellett. „Egyszerűen megemelnék a köztársasági elnök fizetését, és Áder János családja egy kicsit boldogabb lenne. Másrészről pedig nem hisszük, hogy attól működik jól egy állam, ha korlátozza azoknak a szereplőknek a fizetését, akik részt vesznek benne a legmagasabb szinteken. Nem az a baj ugyanis, hogy kétmilliót keres az MNB-ben egy dolgozó, nem az a baj, hogy az MNB-ben négymilliót keres egy dolgozó, hanem az a baj, hogy barátok, rokonok, szeretők ülnek ott” – hangoztatta Soproni Tamás alelnök.
A referendum kiírásához 120 nap alatt kétszázezer aláírást kell összegyűjteni.
