Baktériummal tisztítanák a Dunát
Biológiai eljárással javítják Magyarország leghosszabb Duna holtágát Tolna megyében. A baktériumos iszapmentesítési kísérlet egyhektárnyi vízfelületen zajlik, de ha beválik, akár az egész holtágban alkalmazni lehet. Az eljárást eddig csak magánhalastavakban alkalmazták, ekkora vízmennyiségben még sehol máshol.
A 16 kilométer hosszú meder kotrása ötmilliárd forintba kerülne, de a veszélyes hulladéknak számító anyag kezelése is problémát jelentene. A város önkormányzata helyette iszapfaló baktériumok segítségével próbálja csökkenteni a mennyiséget. Mérések szerint az iszapnak 85 százalékos szervesanyag-tartalma van, ami az eljárással gázként távozik a vízből. Ha beválik, évtizedekre meghosszabbíthatja a holtág életét.
„Az eredmény várhatóan ez év őszére, késő őszére fog megszületni. Azt tudni kell, a kísérletek, a kezelések július elején kezdődtek. Összesen három kezelés lesz. Augusztusban volt egy második, és szeptember elején lesz egy harmadik” – mondta Tolna alpolgármestere, Berta Zoltán.
A kísérleti kezelést egyhektáros területen alkalmazzák, a költsége egymillió forint volt.
„Ha ez beválik, és nagyobb területet szeretnénk iszapmentesíteni, akkor az nagyobb összeg lesz, mert itt csupán egy hektárról van szó a 235 hektárhoz képest. Nyilván meg kell találni az anyagi forrást” – nyilatkozta Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere.
Az iszap mellett a hínárosodás is gondot okoz a holtágban, emiatt egyre kevesebb a hal a vízben. A szakemberek amur telepítését javasolták, de ezt – mivel nem őshonos fajról van szó – a zöldhatóság nem engedélyezte.
