

Negyedév alatt duplájára nőtt a paksi bővítést irányítók bére. Az MVM Paks II. Zrt. üzemeltetési igazgatója áprilisban még 1,8 milliót kapott üzemeltetési felkészülési osztályvezetőként, ám új munkakörében augusztusban hirtelen bruttó 3 millió forintra nőtt az alapbére. Így járt az egykori kommunikációs osztályvezető is. Vágó Gábor korrupcióellenes aktivista a Hír Televízió reggeli műsorában azt mondta: a bérplafonról szóló népszavazási kezdeményezése az ilyen indokolatlan emelések miatt is aktuális.
Még csak az előkészületi fázisban jár a paksi atomerőmű bővítése, de néhány hónap alatt jelentősen emelkedtek a beruházáson dolgozó vezetők bérei. Erről a 24.hu számolt be. A beruházásért felelős MVM Paks II. Zrt.-nél 2017 áprilisa és augusztusa között többeket is osztályvezetőből igazgatóvá léptettek elő, ezzel megduplázva a fizetésüket.
Cziczer János korábban osztályvezetőként 1,8 millió forintot keresett, augusztusban azonban már igazgatóként bruttó 3 millió forintra nőtt az alapbére. A kommunikációs osztályvezetőből igazgatóvá előlépő Mittler István szintén 3 millió forintos fizetésben részesül a korábbi 1,8 millió helyett. Eközben többen vannak olyanok is, akiknek bár nem változott a beosztásuk, a fizetésük mégis százezrekkel emelkedett.
„Már az osztályvezetők is kétmillió forint fölött keresnek, az igazgatók hárommillió forint felett, a felsővezetők pedig ötmillió forint felett.” – Az állami vezetők kiugró bérei miatt Vágó Gábor kezdeményezett népszavazást, de egyelőre csak tízezres nagyságrendben vannak támogató aláírások. Az aktivista szerint nincs ezzel gond.
„Így számoltunk, hogy ez egy olyan buli, ami a végén pörög föl. Tehát a nyári kánikula kellős közepén nagyon nehéz aktivizálni az embereket, meg nyáron egyébként is politikakerülőbbek az emberek. Tudtuk, hogy ez így működik, de mégis belevágtunk már most a kampányba. Annak érdekében, hogy ne veszítsük el ezt az egy hónapot se, amíg ez a tízezer aláírás összejön. Azt gondolom, hogy a dinamika a tervezettnek megfelelően nő. Fel fog pörögni az aláírásgyűjtők, nem csak az aláírások száma. Ez teljes mértékben mértékben tervezett volt” – tette hozzá a Reggeli járatban Vágó Gábor.
A Lehet Más a Politika szeptemberben áll bele a gyűjtésbe. „Mi azt gondoljuk, hogy egy ilyen helyzetben, amilyenben ma Magyarország van, igenis, helye van a bérplafonnak. Az LMP egyetért azzal, hogy most a jelenlegi szituációban ne legyen magasabb az állami cégvezetők fizetése, mint amennyi a köztársasági elnöké, és azt sem gondoljuk, hogyha ez népszavazáson keresztül megy, akkor majd a kormány azzal a trükkel éljen, hogy felemeli a köztársasági elnök fizetését ötmillióra” – nyilatkozta Schmuck Erzsébet, a párt frakcióvezető-helyettese.
A Jobbik még nem csatlakozott a kezdeményezéshez, de képviselőjük szerint általános probléma a közszférában a fizetésekben tapasztalható aránytalanság. „Amíg egy alsó beosztású tisztviselő akár a közigazgatásban, akár az állami tulajdonú vállalatok munkatársai között sok esetben, noha egyébként egyetemi diplomával rendelkezik, a garantált bérminimumot kapja csak meg, addig bizonyos politikai komisszárok pedig most már bérplafon nélkül gyakorlatilag akármennyi pénzt megkaphatnak” – emelte ki Hegedűs Lórántné, a párt országgyűlési képviselője.
A Paks II. Zrt.-nél nem csak a vezetők, hanem a legtöbb munkavállaló is átlag feletti fizetést kap. A cégnél mindenkinek kéthavi extra fizetés, valamint évi 432 ezer forint béren kívüli juttatás is jár. Ezen felül havonta tízezer forint villamosenergia-vásárlási kompenzációt is kapnak a dolgozók.