Hónapokat csúszhat Vágó népszavazási akciója
Fidesz-közeli intézet munkatársa támadta meg a Kúrián a korrupcióellenes népszavazási kérdést. A Nemzeti Választási Bizottság májusban engedte át Vágó Gábor kezdeményezését, ám az aláírásgyűjtés máig sem indulhatott el, a nyári ítélkezési szünet miatt az egész akció több hónapot csúszik.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” – ez az a népszavazási kérdés, amit májusban a Nemzeti Választási Bizottság is hitelesített. Az aláírásgyűjtés azonban nem indulhat el, az Alapjogokért Központ egyik elemzője ugyanis az NVB döntésének felülvizsgálatát kérte a Kúriánál. A Népszava úgy tudja: az intézet munkatársa szerint az lenne alaptörvény-ellenes, hogy egy sikeres referendum esetén a korrupciós bűncselekmények elévülése az életellenes bűncselekményekéhez lenne hasonló. A központ igazgatója a Hír Televíziónak közleményben reagált. Csak annyit írt, hogy szerintük a népszavazási kezdeményezés burkoltan az alaptörvény megváltoztatására irányul.
A kérdést benyújtó Vágó Gábor érthetetlennek tartja az érvelést: „aránytalanul súlyos a korrupciós helyzet is. Hiszen az, hogy az államból ilyen mértékben lopják ki a forrásokat, az emberéletekbe kerül! Ez is egy életellenes bűncselekmény, hisz ha egy kórházi beruházásból kilopják a pénzt, akkor azon emberéletek múlhatnak” – mondta.
Lövétei István alkotmányjogász szerint az alaptörvényben semmi nem tiltja, hogy egy bűncselekmény elévülési ideje azonos legyen az emberölés elévülésével. Ez ugyanis általában a bűncselekmény súlyához igazodik.
„Semmi akadálya nincs annak, hogy úgy ítélik meg általában, vagy különösen, hogy egy korrupciós jellegű társadalmi szisztéma az súlyosan árt a társadalom egészének, súlyosan árt a gazdaságnak, ezért kiemelten kell ellene védekezni, akkor nyugodtan lehet azt mondani, hogy ennek súlya van, és akár felmehet az életelleni bűncselekmények közelébe” – vélekedett a szakértő.
Az elévülési idő növelésének más célja is van. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az elévülési intézményének elsődleges magyarázata, hogy az elévülés „úgymond könnyíti a hatóságoknak a dolgát, bizonyos időmúlás eredményeképpen. És a korrupciós bűncselekményeknél a bizonyíthatóság sokkal könnyebben és tovább fenntartható, mint mondjuk egy emberülésnél.”
A kérdést kifogásáoló Alapjogokért Központ egyébként szorosan kötődik a kormányoldalhoz: tevékenységét a Fidesz pártalapítványa és a jegybanki alapítványok is finanszírozzák.
