Segélyszervezetek könnyítenének a rohingják életén
Engedélyezte a mianmari kormány, hogy a következő napokban segélyszervezetek utazzanak a buddhista ország déli tartományába, ahol a rohingja kisebbség él. A mianmari hadsereg tagadja, hogy ők gyújtogatnának a muszlim kisebbség falvaiban, hogy elüldözzék őket. Augusztus vége óta négyszázezer rohingja menekült el Mianmarból, a kétharmaduk kisgyerek.
Menekültek újabb csoportjai érkeztek Bangladesbe a folyó túloldalán lévő Mianmarból. A mozgásképtelen időseket a rokonaik cipelik, de az augusztus vége óta érkezett 400 ezer ember 60 százaléka kiskorú. 30 ezren egy évnél fiatalabbak.
„A mianmari hadsereg gyilkolja az embereinket. Volt, akit összekaszaboltak, a falvakat felgyújtották. Nem tehettünk mást, mint hogy Bangladesbe jövünk” – mondta egy menekült, Tabuja Begum.
A rohingják Mianmar tengerparti régiójában, Rakhine államban élnek. Innen a tengeren hajózva vagy a két országot elválasztó folyón tudnak átjutni Bangladesbe.
Banglades viszont még Mianmarnál is szegényebb és zsúfoltabb. A rohingjákat itt se látják szívesen, korábban rendszeresen visszaüldözték őket Mianmarba, de augusztus vége óta az ENSZ kérésére mindenkit beengednek.
„A rohingjákat Mianmarban kínozza a hadsereg, humanitárius kötelességünk, hogy segítsünk rajtuk. De ha rendeződik a helyzet, remélhetőleg a bangladesi kormány mindent megtesz, hogy ezek az emberek visszatérjenek a saját országukba” – mondta egy bangadesi tanár, Shamsul Alam.
A menekültek most, ha akarnának, se tudnának visszamenni. A hazautat a mianmari hadsereg elaknásította. A rezsim tagadja, hogy a hadsereg gyújtogatna a rohingja falvakban és ők üldözik el a muszlim kisebbséget. Ehelyett azt mondják, hogy a rohingják maguk gyújtják fel a saját falvaikat, hogy így járassák le a mianmari kormányt. Az érintett régióba független megfigyelők nem léphetnek be, ezért valójában senki nem tudja, hogy mi történik.
„Mianmaron belül csak néhány menekülttáborba jutottunk be augusztus óta, de a legtöbb helyre nem mehetünk mi sem. A kormány csak most tett ígéretet arra, hogy engedélyezik számunkra a mozgást. A legnagyobb gond, hogy nem ismerjük a pontos helyzetet Mianmarban” – nyilatkozta az ENSZ élelmezési szervezetének elnöke, Bettina Luescher.
Az ENSZ-ben a legkeményebb bírálatokat Aung Szan Szú Kji kapja. A Nobel-békedíjas politikusnő korábban a mianmari rezsimmel való szembenállás jelképe volt, de mostanra ő is az elnyomó kormány tagja lett, és ő se ismeri el még azt se, hogy a rohingják segítségre szorulnak. Amerikai nyomására Szú Kji engedélyezte, hogy jövő héten segélyszervezetek utazzanak a térségbe, de többen azt követelik, hogy a stockholmi bizottság vonja vissza Aung Szan Szú Kji kitüntetését. A dalai láma is azt mondta, hogy a buddhizmus alapjaival ellenkezik, amit a mianmari kormány művel.
