Súlyos következményekkel járhat az Ab döntése

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés nem hagyhatja, hogy május 1-jétől bárki szabadon lobogtasson az utcán vörös csillagos vagy horogkeresztes zászlót. Rogán Antal azt mondta, az Alkotmánybíróság a zsidó közösségeket és a kommunizmus áldozatait is megsértette azzal, hogy hatályon kívül helyezte az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó törvényszakaszt. A kormánypárti politikus nem zárta ki, hogy a kérdést az alaptörvényben szabályozzák újra. A szocialisták viszont elegendőnek tartanák a büntető törvénykönyv módosítását. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökét aggasztják az alkotmánybírósági döntés várható következményei.

Szabadon lehet majd vörös csillaggal majálisozni

Ha az Országgyűlés nem írja újra a büntető törvénykönyvet, május 1-jén szabadon lehet majálisozni vörös csillaggal, sarló-kalapácsos zászlóval, horogkereszttel, SS-jelvénnyel, nyilaskereszttel.

Az Alkotmánybíróság április 30-ával semmisítette meg az önkényuralmi jelképek használatáról szóló törvényszakaszt a Munkáspárt 2006 elnökének indítványára. Vajnai Attila szerint a vörös csillag összetett jelkép, amely egyszerre fejezi ki a munkásmozgalom eszméit és a fasizmus elleni harcot.

„A mi célunk az volt, hogy a magyar Országgyűlés hozzon egy európai jogrendnek megfelelő szabályozást, amely lehetővé teszi a munkásmozgalmi jelképek haladó hagyományok szerinti alkalmazását, és teszi természetesen a náci beszéd és a különféle náci jelképek használatának tilalmát" – fogalmazott Vajnai Attila pártelnök

„Mind a kettő gyilkos diktatúra volt”

M. Kiss Sándor történész szerint „mind a kettő gyilkos diktatúra volt”. A történész szerint ahogy a horogkeresztről sem a hindu szvasztika jut az ember eszébe, úgy a vörös csillag sem a munkásmozgalmi eszmét szimbolizálja Magyarországon, hanem egyértelműen a kommunizmust.

„Ebben benne van a kitelepítés, benne van az internálás, benne van a málenkij robot, benne van a börtön, benne van az akasztófa, benne van az 1956" – fogalmazott M. Kiss Sándor.

Horogkeresztes pólóban a zsinagógában?

Az Alkotmánybíróság sem tett különbséget a vörös csillag és a horogkereszt között. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondja, tehetetlenül kell majd végignézniük, ha valaki békésen sétálgat horogkeresztes pólóban a zsinagógában.

„Ha a megjelenésén kívül rendzavarást is tanúsít, vagy a megjelenésével magát a vallási tisztelet tárgyát befolyásolja, akkor lehet ellene eljárást indítani" – mondta Feldmájer Péter, a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

A szocik egyetértenek az Ab-vel

A szocialisták egyetértenek az Alkotmánybírósággal, az eddigi szabályozás szerintük sem volt életszerű, mert az Aranycsapat vörös csillagos mezének viselése is jogsértésnek minősült. De az önkényuralmi jelképek politikai célzatú használatát továbbra is tiltanák.
„Ha a neonáci nagygyűlésen, zárt körben, zárt ajtók mellett horogkeresztet használnak, az belefér ebbe – mondta Bárándy Gergely, hozzátéve: hogyha ezzel a zsinagóga elé mennek ki, és ott használják ezt, és ott használják a náci karlendítést, és ott használják ezeket a jelképeket, az nem fér bele. – Ugyanez igaz termesztésen a vörös csillagra" – tette hozzá az MSZP-s országgyűlési képviselő.

A Jobbik semmiféle kettős mércét nem tart elképzelhetőnek

A radikális jobboldal pártja nem tart attól, hogy a rendezvényeiken náci jelképek bukkannak majd fel.

„Semmiféle kettős mércét nem tartunk elképzelhetőnek, távol tartjuk magunktól és elutasítjuk a liberális körök minden olyan szándékát, ami adott esetben egy vörös csillagot mentegetne, ami alatt azért tízmilliókat vittek a halálba, és mindenfajta más jelképet pedig elítélne” – fogalmazott Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettes.

Az alaptörvényben szabályozhatják újra

Az Alkotmánybíróság egyszer már vizsgálta a most megsemmisített törvényszakaszt, de akkor alkotmányosnak találta. A Fidesz szerint súlyos következményekkel járhat, hogy az Alkotmánybíróság szembement korábbi döntésével.

„Az Alkotmánybíróságnak ez a döntése az én meggyőződésem szerint joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát és családtagjait – közölte Rogán Antal. – Ez azt jelenti, hogy ez a helyzet így nem maradhat” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

Rogán Antal nem zárta ki, hogy az önkényuralmi jelképek használatát az alaptörvényben szabályozzák újra. Ezt az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatná.

Mint ismert, az Alkotmánybíróság április 30-ával megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. A testület döntését azzal indokolta, hogy a szabályozás túl tág, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.