"Gratulálok, hogy eltűnt ez a nagyon csúnya tájseb"
Elkészültek a rekultivált hulladéklerakók a karcagi kistérségben. Az öt, régebben lezárt szeméttelep területén ma már szabadidőparkot tervezhetnek a polgármesterek. Az új hulladékgazdálkodási törvény lerakási járulék bevezetésével próbálja rávenni a lerakók üzemeltetőit a szemét újrahasznosítására.
1975-től hordták a szemetet az egykori homokbányába Berekfürdőn. A lerakót 2002-ben zárták be, közvetlen közelében bányató, néhány száz üdülők, építési telkek találhatók.
„Alpolgármesternek úrnak is gratulálok, hogy Berekfürdőn most már eltűnt ez a nagyon csúnya tájseb” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Czinege Bélának, Berekfürdő alpolgármesterének.
A hulladékot átrostálták, tömörítették, földdel letakarták, végül a területet beültették cserjékkel és fákkal. A keletkező metángázt szellőztető kutakkal vezetik el.
– Olyan tájsebeket gyógyítottunk be vele és olyan természeti adottságokat nyertünk, s a továbbiakban ki tudjuk használni az ezáltal nyert területeket – tette hozzá Czinege.
Berekfürdőn kívül Karcagon, Kisújszálláson és Kunmadarason is rekultiválták a bezárt szeméttelepet a Nagykunságban. Az 1,3 milliárd forintos költségeket uniós támogatásból fedezték.
– Hihetetlen környezetszennyező volt mindegyik telep. Ráadásul a szaghatás, a fertőzésveszély, a rágcsálók elszaporodása veszélyt jelentett a lakosság számára – mondta Karcag polgármestere, Dobos László.
2013-tól a szeméttelepek üzemeltetői lerakási járulékot fizetnek minden tonna hulladék után.
– A cél az, hogy minél kevesebb hulladékot rakjunk le és minél többet szelektáljunk, hasznosítsunk, válogassunk újra. Hiszen ma a nyersanyagok jelentős része már a hulladéklerakókba kerül, rengeteg csomagolóanyag, települési hulladék kerül ezekbe a lerakókba, ezt ha vissza tudjuk nyerni, értékes nyersanyagokként hasznosíthatóak és bevételt jelentenek. Így csökkentik a lakosságra eső terheket – nyomatékosított Fazekas Sándor.
Az első időszakban a lerakási járulékból 13-15 milliárd forint bevételt vár évente a Vidékfejlesztési Minisztérium. A pénzt a szaktárca újraosztja, önkormányzati tulajdonú cégek pályázhatnak rá, az elnyert összeggel a szelektív hulladékgyűjtést, illetve a szemét utóválogatását támogatja az állam.
