
Bizottsági vizsgálat indulhat a romagyilkosságok ügyében
Tényfeltáró eseti bizottság alakulhat a parlamentben a romagyilkosságok körülményeinek kivizsgálására. Erről szeptemberben döntenek majd a képviselők. A bűncselekmény-sorozatot korábban vizsgáló testület elnöke szerint a vádlottak padjáról többen is hiányoztak. A Fidesz és a Jobbik a gyilkosságok politikai szálát is kivizsgálná.
A negyedrendű vádlott, Cs. István már a bírósági tárgyalások során utalt arra, hogy nem ül mindenki a vádlottak padján, akinek köze van a gyilkosságokhoz. „Itt most csak négyen vagyunk, bíró úr! Én még most sem vagyok abban biztos, hogy bent van mind a négy ember, akinek esetleg valami köze lehet a bűncselekményekhez.”
A férfi a rákövetkező tárgyalási napon a megbízókról beszélt volna – de végül meggondolta magát. Gyurcsány Ferenc épp erre a tárgyalásra ment el. A gyilkosságok titkosszolgálati hátterét vizsgáló munkacsoport volt elnöke szerint több részletet kellene még tisztázni az ügyben. „Azt gondolom, hogy ezeket a támadásokat külső segítség nélkül ezek az elkövetők nem tudták volna így előkészíteni és végrehajtani” – mondta Gulyás József.
Gulyás József tisztázná, hogy a Katonai Biztonsági Hivatalnak milyen szerepe volt a gyilkosságok lassú felderítésében. Cs. Istvánt korábban ugyanis szerződéses katonaként beszervezte a katonai elhárítás. Leszerelése után is informátor maradt, tartótisztje a tiszalöki gyilkosság után meg is kereste. A másodrendű vádlottat pedig az NBH figyelte meg, az eljárást azonban pont akkor állították le, amikor a banda fegyvereket kezdett vásárolni. Az információk elakadtak, pedig Gulyás szerint ezekkel megakadályozhatóak lettek volna a későbbi támadások. Azt is mondta: az általa vezetett bizottság nem kapott meg minden dokumentumot, pedig azt is tisztázni kellene, hogy volt-e megbízó. „Itt lehetnek nem egyszerűen tettestársak, bűnsegédek, hanem akár megrendelő, megbízók is lehetnek, akik szorgalmazták ezeknek a bűncselekményeknek a végrehajtását. Ebben nem tudom, hogy tud-e fordulatot hozni ez a vizsgálat.”
A kérdéseket a nemzetbiztonsági bizottság szeptemberben tűzi napirendre. A testület elnöke közleményben jelezte: sor kerülhet tényfeltáró eseti bizottság felállítására is, ha bármilyen új adat, tény vagy információ napirendre kerül, ami ezt indokolja.
A Fidesz tisztázná azt is, hogy a gyilkosságsorozatnak volt-e politikai szála. „Az ítélet kihirdetése óta több hír is napvilágra került, ami azt erősíti, hogy nem mindenre derült fény, ezért minden olyan kezdeményezést támogatni fogunk, és mindent megteszünk azért, hogy minél több tény kerüljön tisztázásra és napvilágra” – mondta Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője.
A Jobbik is vizsgálódna
A Jobbik feloldaná az ügy iratainak titkosítását. „Jó pár olyan kérdés felmerül, ami a Jobbik véleménye szerint kivizsgálásra szorul, és mi azt is szeretnénk, hogy vizsgálják ki teljes körűen a romagyilkosságok körülményeit és az ahhoz kapcsolódó különböző állami szerveknek az esetleges szerepvállalását” – mondta Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője.
A cigánygyilkosságok első három vádlottját kedden ítélte életfogytiglanra a törvényszék, a negyedrendű vádlott, a sofőr első fokon 13 év börtönt kapott.
Továbbiak a témában
2 perc Ügynökbotrány: ki felel a hibás listáért? - Ki állítja helyre az érintettek jó hírnevét?
4 perc Embercsempészet, befolyással üzérkedés és politikai vádak: mit tudunk Orbán Áron ügyéről?
2 perc 









