Új közműtörvény: cél az egységesítés

A rezsicsökkentés nyomán derült fény arra, hogy az ország különböző részein ugyanazért a közszolgáltatásért más és más árat kell fizetni. A készülő új közműtörvénynek ezért a szolgáltatások színvonalának emelése mellett a díjak egységesítése is a célja. „A szabályozásnak a díj szempontjából az egyik legfontosabb alapeleme, hogy a közműszolgáltató cégek alapvetően nonprofit jelleggel működjenek, tehát a megtermelt eredményt ne vigye ki valaki haszonként ezekből a rendszerekből, hanem a rendszerek fenntartására, működésére, jobbítására, fejlesztésre fordítsák” – mondta Fónagy János a Hír Televíziónak.

A fejlesztési tárca államtitkára azt mondta, hogy a villany-, a gáz- és pb-gáz-, a távhőszolgáltatás, a szemétszállítás, a víz- és a szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatás, valamint a kéményseprés tartozik majd a törvény hatálya alá. Fónagy János fontosnak tartaná azt is, hogy a szolgáltató vállalatok részben vagy egészben köztulajdonba kerüljenek.

„A közszolgáltatásokat biztosító cégek túlnyomórészt közösségi, tehát állami vagy önkormányzati tulajdonban, illetve ezeknek valamilyen vegyes formájában legyenek. Azonosnak kell lenniük a közszolgáltatással szemben támasztott igényeknek, pontosabban fogalmazva: az egész közműszolgáltatást ne a szolgáltatók szempontjából és oldaláról, hanem a igénybe vevők, tehát az állampolgárok és a magyar gazdaság szempontjából szabályozza a törvény” – mondta az államtitkár.

Szimbolikus ügy

A jogszabályt az őszi ülésszak alatt fogadhatja el a parlament, és január 1-jével léphet hatályba. „Szimbolikus ügy a rezsicsökkentés abban a tekintetben is, hogy Magyarország visszaszerezte az önállóságát, önálló gazdaságpolitikáját, mégpedig a bankokkal, az EU-bürokratákkal és a multikkal szemben vívott küzdelemnek köszönhetően” – fogalmazott Németh Szilárd.

A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoport-vezetője elmondta: az új szabályok alapján tízezer forintos kötbér jár a fogyasztóknak, ha a szolgáltató nem teljesíti a rezsicsökkentést, illetve nem ad róla megfelelő tájékoztatást a számlán. „A rezsitörvény életbe lépett, s most már a magyar családok, fogyasztók számára is előírja, hogy kötbérrel élhetnek a fogyasztóvédelmen keresztül. Ma ez 560 millió forintjába fog kerülni azoknak a tisztességtelen magatartást folytató szolgáltatóknak, amelyek nem megfelelően, nem a jogszabályok alapján állnak kapcsolatban a fogyasztókkal, és visszaélnek az erejükkel” – mondta a politikus.

Németh Szilárd a közelmúltban meghozott új fogyasztóvédelmi intézkedések közül megemlítette azt is, hogy októbertől az ötezer lakosnál nagyobb településeken a szolgáltatók kötelesek panaszkezelő irodát működtetni. A politikus felhívta a figyelmet arra a változásra is, hogy a fogyasztónak immár joga van eldönteni, mikor olvassák le a mérőóráját.