Elhunyt Für Lajos
Elhunyt Für Lajos. Politikai pályafutását az MDF-ben kezdte a párt alapítójaként. 1990 és 1994 között az Antall-, majd a Boross-kormányban töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. 1996-ban, a második pártszakadás idején kilépett az MDF-ből és független képviselőként folytatta munkáját.
Für Lajos 1930. december 21-én született a Vas megyei Egyházasrádócon; 1954-ben a debreceni egyetemen középiskolai történelemtanári diplomát szerzett. Az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt letartóztatták, majd rövid időre internálták. Az 1987. évi első lakiteleki találkozón a Magyar Demokrata Fórum kilenc alapítójának egyike volt. 1989-ben rövid ideig az MDF köztársaságielnök-jelöltje.
Az 1990-es választásokon országgyűlési képviselővé választották, majd a május 23-án megalakult kormány honvédelmi minisztere lett, amely tisztségét az Antall József halála után megalakult Boross-kormányban is betöltötte. 1994-ben az MDF elnökévé választották, mely tisztségét 1996-ig töltötte be. Ekkor a párt kettészakadása miatt kilépett az MDF képviselőcsoportjából, független képviselőként azonban 1998-ig országgyűlési képviselő maradt. 2007-ben részt vett a Magyar Gárda megalapításában.
A Honvédelmi Minisztérium saját halottjának tekinti az egykori tárcavezetőt és osztozik a család gyászában. A miniszter temetésére a család kérésnek megfelelően szűk, családi körben fog sor kerülni.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja közleményben nyilvánított részvétet Für Lajos családjának. A Jobbik frakciója pedig a távirati irodához eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: Für Lajos a kommunista rendszer megdöntésében vállalt elévülhetetlen érdemei és elkötelezettsége miatt követendő példa kell, hogy legyen. Egykori párttársa, az Országgyűlés jelenlegi alelnöke, Lezsák Sándor emlékeztetett: Für Lajos honvédelmi minisztersége idején került sor a Varsói Szerződés felszámolására.
„Volt benne egy tartózkodó stílus, tehát nem tolakodott, nem hivalkodott, viszont ha megszólalt, akkor nemcsak a dörgő, nagy mély hangja miatt, de arra oda kellett figyelni – mondta a Hír TV-nek Lezsák Sándor. – Minden megszólalásában egy történelmi hasonlat, egy történészi ítélet, egy helyzetfelismerés vagy éppen a valóság és az elképzeléseinek az ütközete volt” – tette hozzá az Országgyűlés alelnöke.
