
Korábban titkosak voltak, most bárki elolvashatja
A Rákosi-korszak belügyi utasításai és az internálótáborok működése is nyilvánosságra kerül. A Magyar Nemzeti Levéltár az 1945 és 1958 közötti időszakban készült dokumentumokat digitalizálta és felteszik a honlapjukra is. A dokumentumok között a szolgálati kutyák kiképzéséről szóló utasítások is találhatók.
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös munkájával 30 ezer oldalt tettek hozzáférhetővé. Az utasítások 1995-ig titkosak voltak. Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója azt mondta: a digitalizált iratanyagot júliustól a levéltár honlapján is elérhetővé teszik. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora közölte: az internálótáborokkal összefüggő, de még a szolgálati kutyák kiképzéséről szóló utasítások is találhatók az irategyüttesben. A digitalizációt 9 millió forintnyi uniós támogatásból végezte el több mint 30 kutató.
Az ÁVH őrségi kiképzési szabályzata. Egy abból a 30 ezer oldalnyi belügyminisztériumi iratból, amely 1945 és 1958 között keletkezett. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálat Egyetem digitalizálta az anyagot. Harminc kutató több mint három hónapos munkája van benne. Ezeknek a belügyi normáknak a jelentékeny része eredendően minősített irat volt, tehát titkos, bizalmas.
– Rengeteg olyan parancs és norma van, ami az Államvédelmi Hatóság, illetve annak különböző néven futó előzményeivel-utózmányaival foglalkozik. Ezek tulajdonképpen behatolások mindennapi életbe, például a házasulandó rendőröknek, belügyi alkalmazottaknak a leendő férjét, feleségét ellenőrizték, hogy minden szempontból megfelelő-e” – magyarázta a Hír TV-nek Kovács Tamás, a levéltár főosztályvezető-helyettese.
Az iratanyagot júliustól a levéltár honlapján is elérhetővé teszik. „Egy belügyi belső normagyűjteményről van szó, amely az internálótáborokkal összefüggő utasításokat, a szolgálati kutyák kiképzésére vonatkozó eseti rendelkezéseket tartalmazza, csakúgy mint az 1945 utáni, a polgárok életének majdnem minden vonását represszív, megtorló és elnyomó jelleggel behálózó állami tevékenységnek valamennyi mozzanatát” – ismertette Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.
A digitalizáció 9 millió forintba került – ezt uniós forrásból fedezték. Az iratok feldolgozását most 1958-ig végezték el, de amint lesz rá újabb forrás, 1990-es dátumig folytatják a munkát.













