L. Simon cáfolta az állam monopolhelyzetét a tankönyvpiacon
Alapvetően helyes lépésnek nevezte a tankönyvpiac államosítását L. Simon László. A fideszes országgyűlési képviselő a Líra és az Osiris Kiadó vezetőivel rendezett kerekasztal-beszélgetésen vitázott a könyvpiac helyzetéről és jövőjéről is. Az is felmerült, hogy a kormány a könyvpiac újabb szeletét államosíthatja, bár a volt kulturális államtitkár nem tud ilyen tervről.
A kormány 2014 tavaszán kezdte el az állami tankönyvkiadás feltételeinek megteremtését, L. Simon László azonban úgy látja: az állam nem kebelezte be ezt a piacot.
„Tavaly, körülbelül a tankönyvpiac 40 százaléka nem állami érdekkörben valósult meg, hanem a magánkönyvkiadók esetében. Tehát az a közvélekedés, hogy az állam kizárólagos kezébe vette a tankönyv-kereskedelmet, illetve az állami és önkormányzati könyvtáraknak a könyvekkel való ellátása csak a Könyvtárellátón keresztül történik, ez tényszerűen nem igaz!” – mondta L. Simon László.
A Líra könyv tulajdonosa ugyanakkor arra emlékeztette a fideszes politikust, hogy sok tankönyv esetében éppen mostanában jár le a türelmi idő, ezután pedig már csak az állami könyveket lehet majd kiadni. Kolosi Tamás bírálta a Kerényi Imre nevéhez köthető Nemzeti Könyvtár-sorozatot is.
„Nekem két problémám van a Nemzeti Könyvtárral. Az egyik, hogy szerintem könyvszakmailag csúnya. Nem szépek a könyvek, amelyek megjelentek” – mondta.
„Szerintem a Nemzeti Könyvtárat nyugodtan zárójelbe tehetjük, mert ha te a piacról beszélsz, akkor a Nemzeti Könyvtár az piacilag értelmezhetetlen” – érkezett a válasz L. Simon Lászlótól.
Gyurgyák János, az Osiris Kiadó alapítója szerint a nagy internetes kereskedelmi cégek magyarországi megjelenése alapvetően alakíthatja át a könyvpiacot is.
„Ha az Amazon úgy dönt – nem a könyv miatt egyébként, hanem egyéb kereskedelmi áruk miatt – belép erre piacra is, vagy ez a kis aprópénz is kell neki és belép, akkor itt jelentős változások történnek” – mondta.
Gyurgyák János emellett azonban arra számít: a kormány be fog avatkozni a könyvpiacon, az emlékezetpolitika ugyanis fontos számára, a létrehozott intézetek pedig szerinte nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket.
„Mi érdekes a politika számára? Az emlékezetpolitika érdekes és az irodalom bizonyos részei. Ez meg szorosan összefügg a könyvszakmával, következésképpen – és valamennyien itt most nyilvánosan halljátok, hogyha ez nem így lesz, akkor mindenkit megkövetek, hogy túlságosan sötéten vagy rosszul látom a magyar valóságot – ez itt a könyvszakmát fogja érinteni” – tette hozzá Gyurgyák.
Gyurgyák János nem tartja kizártnak, hogy az állam felvásárol, vagy létrehoz egy nagyobb kiadót. L. Simon László ugyanakkor jelezte, nem tud ilyen kormányzati szándékról.
