Az, hogy egy állam közvetlenül akar beavatkozni, sosem hangzik túl jól
Emmanuel Macron és Mark Zuckerberg együttműködési megállapodást kötöttek arra vonatkozóan, hogy francia hivatalnokok is besegítenek a Facebook ellenőrzésébe. A különleges megállapodás 6 hónapra szól, és a gyűlöletbeszédek kiszűrésére irányul majd.
A Magyar Hírlap újságírója szerint már önmagában az is érdekes, hogy cenzúrázni kell a Facebookon, hiszen alapvetően egy szórakoztató tartalomról van szó, egy közösségi oldalról, aminek egyébként nem lenne feladata a politikával való foglalkozás. „Nyilván ez mégis megjelenik, de az, hogy ezt cenzúrázni kell, az azt jelenti, hogy itt irányított tartalmak kerülhetnek föl. Ez önmagában is már egy óriási probléma” – fogalmazott Jobbágyi Zsófia, hozzátéve, hogy az viszont tény, hogy pillanatnyilag az internet világa messze nincs még annyira leszabályozva, mint ahogyan szerinte kellene lennie.
A Facebook, a közösségi média egy olyan jelenség, amely „olyan szinten nőtt túl minden érdemi, értelmi kontrollon – az egész emberiséget tekintve –, hogy tényleg csak a hátát látjuk az egésznek”, fogalmazott Kósa András újságíró, hozzátéve, hogy szerint nyilván minden kormány kétségbeesetten keresi azt, hogy az általa nem kívánatosnak tűnő jelenségeket kiszűrje. A Népszava munkatársa azonban megjegyezte, az, hogy egy állam közvetlenül akar beavatkozni a tartalmakba, az nekünk, kelet-európaiaknak sosem hangzik túl jól. „Ez egy olyan precedens lesz, nem tudom, hol lesz a vége, mert innentől kezdve bármelyik ország kormány hivatkozhat a francia példára.”
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
