Barátságos hang és szövetséges politika: Pompeo látogatása
Bíró Marianna szerint elmaradtak a dorgálások, és örülhetünk, hogy a nyugati szövetségi politika érdekei győzedelmeskedtek a találkozón. Kereki Gergő szerint örömteli, hogy a gyarmattartó mentalitást sikerült levetkőzni az amerikaiaknak. A Lapzártában a Mandiner főszerkesztő-helyetttese és az Index munkatársa elemezték az amerikai-magyar külügyminiszteri találkozót.
Kereki Gergő szerint „nem az a lényeg, hogy Donald Trump az elnök, hanem hogy nem Hillary Clinton, hisz ez utóbbi volt az, aki korábban levélben közölte a magyar kormánnyal, hogy melyik törvényt hogyan és hol módosítsa. A magyar alaptörvényt is gorcső alá vették, mintha ehhez az Amerikai Egyesült Államoknak bármi köze lenne"– véli a Mandiner főszerkesztő-helyettese.
„Magyarország a példamutató kisebbséghez tartozhat a NATO-n belül, ha a haderőfejlesztés keretében a rá eső részt 2024-ig teljesíti"– véli Kereki Gergő. A másik fontos téma a gáz-diverzifikáció, ahol kiderült, hogy épp a románok és horvátok gátolják hazánkat abban, hogy hozzájussanak az EXXON Mobile termelte amerikai gázhoz, és ebben az Egyesült Államok hathatós segítségéről biztosította Pompeo Szijjártó Pétert.
Évek óta terítéken van az a kérdés az indexes Bíró Marianna szerint, hogy Magyarország önszántából kötelezi el magát ilyen mértékben (85%-ról van szó) az orosz gáz mellett, vagy egyéb külpolitikai szereplők is gátolják benne. Bíró Mariann rámutatott, hogy a kínai terjeszkedés miatt óvatos bírálat így is elhangzott hazánkkal szemben, ám fontos, hogy Oroszország kapcsán milyen hangnemet ütött meg a két fél. Az amerikai gázüzlet szimbolikus jelentősége is nagy, hisz olyan erős vádak érték Orbán Viktort korábban a Putyin melletti elköteleződés miatt, hogy ez az üzlet egy erős cáfolat az európai partnerek felé is, miszerint a vádak nem igazak.
Tekintse meg a teljes adást!
