Recseg-ropog az ellenzéki összefogás, még mindig vitáznak a júniusi választásokról + videó
Tíz éve még együtt indultak, mára azonban folyamatosan egymásnak feszülnek a baloldali pártok. Vannak akik továbbra is az összefogást szorgalmazzák, és vannak akik hallani sem akarnak róla. A baloldalon jelenleg arról vitáznak, hogy a közös lista sikert hozhat-e a 2024-es választásokon.
„Ez az összefogás nem a múltról szól, hanem a jövőről szól" - Gyurcsány Ferenc tíz éve még így beszélt baloldali összefogásról. Mára azonban nem sok maradt belőle. A választások eredményei rávilágítottak az ellenzéken belüli problémákra, valamint arra, hogy az összefogás nem éppen úgy alakul, mint azt tervezték.
A 2014-es baloldali vereség 2018-ban is megismétlődött, és a Fidesz-KDNP ismét kétharmados győzelmet aratott. Az ellenzéki összefogás a baloldal eddigi legnagyobb kudarca volt 2022-ben. Márki-Zay Péter támogatói nélkül egyedül állt színpadra a választás után. Az ellenzék a saját miniszterelnök-jelöltjét tette felelőssé a választási kudarc miatt.
Elemzők szerint az ellenzéki összefogás azóta sem talált magára és folyamatosan egymásra mutogatnak.
A közelgő önkormányzati és európai parlamenti választások ismét komoly fejtörést okoznak a baloldalnak. Vita zajlik a közös lista állításról, míg az MSZP a közös listában látja a sikert, az LMP hallani sem akar róla. Az LMP szerint külön kellene jelölteket állítani, de még a főpolgármester személyét is külön kellene megnevezni és megszavaztatni.
„Nagyon komolyan veszítettünk szavazókat, hát 2018-hoz képest, amikor az ellenzék még külön-külön indult. Ahhoz képest közel egymillió szavazót elveszítettünk 2022-re, most úgy mondom, mint ellenzék. Félek, hogy ezzel a recepttel, amit a képviselőtársam ajánlott, az európai parlamenti választásokon is nagyon komoly szavazatvesztést érnénk el" - vázolta fel a helyzetet Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese.
A Századvég elemzője szerint a balliberális pártok 2022-ben elért eredményükkel és a mostani parlamenti teljesítményükkel azt is elérték, hogy a magyar szavazók többsége nem akar kormányváltást.
Kiszelly Zoltán hozzátette azt is, hogy a baloldalt továbbra is a Gyurcsány-párt uralja.
„A DK azért szeretné az összefogást, hogy ne derüljön ki a kisebb pártoknak a valódi támogatottsága, hiszen a listából ez nem derül ki, ezzel a DK megőrizhetné továbbra is a legnagyobb párt szerepét. A kisebb pártokat ezzel az összefogással mesterségesen életben tudnák tartani" - fejtette ki Kiszelly Zoltán.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója hozzátette: a dollárbaloldal nem hiába kapta a nevét, leginkább egymással csereszabatosak és akárhány formációban is indulnak, 2026-ban feltehetően továbbra is csak egymással lesznek koalíció képesek.
