A dogma halála: miért abszurd a Telex víziója egy független, nyugat-orientált Ukrajnáról?
A dogmatikus kijelentések kora lejárt volna – gondolhatnánk naivan. A Telex legújabb címadása ("Ennek a háborúnak a végén lesz egy független, Nyugat-orientált Ukrajna, ez már nem kérdés") azonban rácáfol erre. Ez a fajta apodiktikus bizonyosság nem elemzésre, hanem hitre épül! Egy olyan kötelező narratíva felmondása, amely figyelmen kívül hagyja a rideg gazdasági és geopolitikai realitásokat. Szakértőnk most logikai és morális érvekkel dekonstruálja ezt a tarthatatlan víziót.
A Telex címében foglalt állítás – miszerint egy "független, Nyugat-orientált Ukrajna" léte a háború végén "már nem kérdés" – intellektuálisan védhetetlen és a józan ésszel homlokegyenest ellenkezik. Ez nem elemzés, hanem egy prekoncepcióra épülő vágyálom kivetítése, amely figyelmen kívül hagyja a függetlenség gazdasági, politikai és katonai alapfeltételeit. Vizsgáljuk meg a kijelentés tarthatatlanságát pontról pontra.
1. A "függetlenség" illúziója: adósságcsapda és gazdasági kiszolgáltatottság
A modern korban a szuverenitás egyik legfontosabb pillére a gazdasági önrendelkezés. Ukrajna esetében erről beszélni – finoman szólva – merészség.
Eladósodottság: Az ország működését és a háborús erőfeszítéseket szinte kizárólag külső, nyugati hitelekből és segélyekből finanszírozzák. Ez a gigantikus adósságállomány önmagában megkérdőjelezi a jövőbeli független döntéshozatalt. Aki a számlát fizeti, az diktálja a zenét. Egy ilyen mértékű adósságspirálba került ország hogyan nevezhető "függetlennek"?
Külföldi tulajdonszerzés: Miközben az ország a túlélésért küzd, egyre több jelentés szól arról, hogy jelentős ukrán termőföldek és stratégiai vállalatok kerülnek nyugati (angol, amerikai, és más) multinacionális cégek és befektetők kezébe, gyakran az adósság fejében vagy kedvezményes áron. Ez nem a függetlenség építése, hanem a nemzeti vagyon kiárusítása, ami hosszú távú gazdasági kiszolgáltatottságot alapoz meg. Még a Telex által megszólaltatott állítólagos szakértők (mint Rácz András) elemzéseiben is megjelennek azok a gazdasági kihívások és függőségek, amelyek mellett a "függetlenség" szó kiüresedik.
2. A "nyugat-orientáció" valódi természete: választás vagy kényszerpálya?
A "nyugat-orientáció" önmagában nem negatív fogalom, ha az egy szuverén nemzet szabad választásán alapul. Ukrajna esetében azonban ez az orientáció egy geopolitikai kényszerpálya eredménye, amelynek árát az ukrán nép fizeti meg.
Politikai báb szerep: A "nyugat-orientáció" a gyakorlatban feltétel nélküli igazodást jelent az angol és brüsszeli politikai direktívákhoz, még akkor is, ha azok nem állnak feltétlenül Ukrajna hosszú távú nemzeti érdekében (pl. a háború mindenáron való folytatása). Ez nem partnerség, hanem alárendeltség.
Az "értékek" exportja: A nyugati támogatás ára gyakran az olyan társadalmi és politikai normák (pl. LMBTQ-jogok kiterjesztése, a nemzeti identitás relativizálása) átvétele is, amelyek nem feltétlenül egyeznek az ukrán társadalom többségének értékrendjével. Ez nem orientáció, hanem ideológiai import.
3. A dogmatikus bizonyosság mint propagandaeszköz: miért "nem kérdés"?
A Telex címének legárulkodóbb része a "már nem kérdés" fordulat. Ez a kritikai gondolkodás teljes kikapcsolása, a propaganda legtisztább formája. Egy ilyen komplex, folyamatban lévő konfliktus kimenetelét tényként kezelni nem elemzés, hanem hitvallás.
A kétségek elhallgatása
Egy valódi elemzés feltenné a kérdéseket: milyen áron? Milyen kompromisszumokkal? Milyen belső társadalmi feszültségekkel jár ez az út? Mi lesz azokkal az orosz ajkú milliókkal? Mi lesz a gazdasági újjáépítéssel? A "nem kérdés" attitűd ezeket a kellemetlen, de releváns kérdéseket söpri a szőnyeg alá.
A narratíva kikényszerítése: Ez a fajta bizonyosság azt a célt szolgálja, hogy elhallgattassa az alternatív forgatókönyveket és a kritikus hangokat. Aki kérdezni mer, az automatikusan "Putyin ügynöke".
Konklúzió: a józan ész lázadása a dogma ellen
A Telex által felmondott narratíva – amely a külföldi finanszírozói körök elvárásait tükrözi – logikailag tarthatatlan, gazdaságilag megalapozatlan és morálisan megkérdőjelezhető. Egy háború által megtépázott, gigantikus adóssággal küzdő, területének és gazdaságának jelentős részét elvesztő, külső hatalmak játékszerévé vált országot "függetlennek" nevezni a józan ész megcsúfolása.
A valóság ennél sokkal komplexebb és tragikusabb. Ezt még a Telex által idézett szakértők elemzéseinek mélyebb olvasata is alátámasztja, ha hajlandóak vagyunk a cím mögé nézni. A kérdés tehát nagyon is fennáll – csak éppen a kötelező narratívát felmondó médiumok nem merik feltenni.
