Boldog születésnapot, angyalkám – Szívszaggató üzenet a mennyországba a brutálisan meggyilkolt Hannácskának

"Boldog születésnapot nektek ott fenn, angyalkám" – írta a nagymama annak a 22 hónapos kislánynak, akit a gyanú szerint drog hatása alatt álló nevelőapja gyilkolt meg brutális kegyetlenséggel. - írta meg a Bors. A miskei tragédia nem csupán egy felfoghatatlan bűntény, hanem egy kőkemény vészjelzés a társadalom felé.

A gyertyák, amiket már soha nem fújhat el

Van egy nap az évben, ami a születésről, az életről, a tortáról és a gyertyák elfújásáról szól. Hannácska családjának ez a nap mostantól a legmélyebb, legfelfoghatatlanabb gyász napja. A kislány most lenne kétéves. Két gyertya égett volna a tortáján. De a gyertyákat már soha nem fújhatja el. A nagymama szívszaggató üzenete a közösségi oldalon nemcsak egy család tragédiáját, hanem az egész nemzet gyászát fejezi ki egy ártatlan, elveszett élet felett.

A gonosz anatómiája: a kristály, ami szörnyeteget csinált

Hogyan juthat el egy ember idáig? A válasz, ahogy egyre több részlet napvilágot lát, egyetlen szóban összefoglalható: drog. A gyanúsított nevelőapa, J. Dávid szervezetében a hírhedt "kristály" nyomait találták meg. Ez az a szer, ami leépíti a személyiséget, kioltja az empátiát, és a felszínre hozza a legmélyebb, legembertelenebb ösztönöket. A tragédia napján az anya dolgozni ment, a 22 hónapos Hannát és 3 éves testvérét a nevelőapára bízta. A férfi eltűnt a kislánnyal, akinek a holttestét később egy kereszt mellett, rongyokba csavarva találták meg.

A falu haragja és a rendőrség hajtóvadászata után J. Dávidot egy elhagyatott házban fogták el. A tett brutalitása és értelmetlensége egyértelműen a kábítószer pusztító hatására utal. A drog nemcsak az egyént rombolja, hanem szörnyeteget csinál belőle, aki a legvédtelenebbeket is képes elpusztítani.

A társadalom felelőssége: mi többet tehetünk a törvény szigoránál?

A magyar törvények szigorúak: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekért életfogytiglan is járhat. A kormány drogellenes stratégiája és az áldozatvédelem megerősítése mind fontos lépések. De a törvény szigora önmagában nem elég. Ahogy azt minden, a gyermekeink jövőjéért felelősséget érző ember tudja, a mi közös felelősségünk, hogy észrevegyük a vészjeleket. A mi felelősségünk, hogy ne fordítsuk el a fejünket, ha a szomszédban, az ismerősi körben droghasználatot, elhanyagolást vagy erőszakot tapasztalunk. A mi felelősségünk, hogy egy olyan közösséget építsünk, ahol az emberek mernek és tudnak segítséget kérni, és ahol a bajbajutottakon segítünk, mielőtt a tragédia bekövetkezik. Hannácska története fájdalmasan emlékeztet minket: a közöny és a hallgatás is ölhet.