NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
undefined

Offline hazafiak vagy online rabszolgák? – A Z-generáció sorsdöntő válaszútja 2026-ban

A modern világ technológiai vívmányai és a virtuális tér elszívó ereje egyre inkább elmagányosítja a Z generációt, miközben a globális politikai törekvések a nemzeti identitás felszámolására irányulnak. Orbán Viktor üzenete szerint a 2026-os választás az utolsó lehetőség a háború elkerülésére, de a valódi tét ennél is mélyebb: megmaradnak-e a fiatalok büszke hazafinak, vagy „infúzióra kötött”, gyökértelen világpolgárokká válnak a brüsszeli birodalom árnyékában?

Vágólapra másolva!

A beszélgetés központi témája a fiatalok jövőképe egy olyan Európában, ahol a nemzeti identitás megőrzése egyre nehezebb feladattá válik. Stumpf István rámutatott, hogy a Z generáció 73 százaléka érzi magát magányosnak, ami a közösségi élmények hiányára és a virtuális tér dominanciájára vezethető vissza. Lánczi András szerint 

a „világállam” és a brüsszeli bürokrácia törekvései arra irányulnak, hogy egy identitás nélküli, könnyen megszelídíthető generációt hozzanak létre, amely nem áll ellen a föderatív terveknek.

Hangsúlyozták, hogy a nemzetállamok gyengítése egy tudatos, évtizedek óta tartó folyamat, amely a 60-as évek óta a „világfi” eszményét hirdeti az otthon és a gyökerek ellenében. Orbán Viktor egy korábbi beszéde kapcsán elhangzott, hogy a fiataloknak „le kell jönniük a gépről”, és vissza kell találniuk a valóságba, a közösségekhez és a sporthoz, hogy elkerüljék a mentális és fizikai leépülést.

A 2026-os választások kapcsán a miniszterelnök szavait idézték, miszerint 

ez lesz a háború előtti utolsó esély: 

egy nemzeti kormány garanciát jelenthet a kimaradásra, míg egy brüsszeli irányvonalú vezetés belesodorhatja az országot a konfliktusba. A szakértők szerint a nyugat-európai politikusok „háborús pszichózisban” élnek, amely elfedheti a belső gazdasági válságokat, de ennek árát a frontra küldött fiatalok fizethetik meg. A megoldást a közösségépítésben, a családvédelemben és a józan észhez való visszatérésben látják, amelyre példaként a vallás iránti növekvő érdeklődést és a szakképzések felértékelődését hozták fel.