Háttérkép: Európa a hatvan éve alatt nem volt olyan instabil mint épp most
A Hír TV Háttérkép műsora ezen a héten is Bayer Zsolt felvetései mentén a stúdióba invitált két szakértő-közgazdásszal igyekezett magyarázatokat találni a hazai és a nemzetközi politikai-gazdasági folyamatokra. Bogár László és Boros Imre elsősorban arra keresték a választ, mi indokolja a 335 forintos euró árfolyamot?
Ezt kérdezte elsőként Bayer Zsolt, majd hozzátette:
„Miközben semmi nem történt, a magyar gazdaság pedig bivalyerős. És továbbra is az egész Unió egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb növekedését produkálja. Mi történt?”
Az első választ Boros Imre adta:
„Az árfolyamnál ennél az égvilágon szerepe nincs. Tudniillik a forintunk konvertibilis. Ki-be lehet belőle mászkálni. Aki ide hoz dollárt, frankot, akármit, beváltják forintra. Ha hozza befelé, akkor erősödik a forint. Ha viszi kifelé, akkor gyengül a forint. A magyar kereskedelmi forgalom ahhoz képest amekkora a pénzügyi forgalom – a forint piacán – elhanyagolhatóan csekélyke. Pár tíz millió euró per nap. És ebből látszik, hogy ha egy másik téma fölüti a fejét, mondjuk azt, plusz vagy mínusz irányba 50-60 millió euró, akkor bizony megmozdul a forint árfolyama”
– reagált a műsorvezető szavaira Boros Imre, aki szerint „nekünk még mindig jelentős olyan tételeink vannak az államkasszában és egyéb helyeken, amelyek külföldiek kezében vannak”. A „forintban is eléggé bent ülnek a külföldiek”.
A folytatásban is az árfolyam volt a meghatározó téma.
Kinek jó és kinek rossz a gyenge forint? – tette fel a kérdést a műsorvezető.
„Van egy nagyon egyszerű magyarázat erre, ami ma már nem egészen úgy érvényesül, hogy a nemzeti valuta gyengülése mindig az exportőrnek kedvez. Aki meg importál annak értelemszerűen kevésbé. Ha leértékelőik a hazai valuta akkor egy euróért az exportőrnek nem mindegy, hogy 300 vagy 335 forintot kap az eurójáért. Ilyen értelemben ez ösztönzi az exportot. Az importot pedig visszafogja, az import természetesen megdrágul”
– mondta Bogár László, aki további válaszában úgy fogalmazott: „az elmúlt 30 év összes folyamata, noha az elmúlt 20 évben ezt megpróbáltuk valahogy korrigálni, Orbán Viktor számos alkalommal deklarálta is, hogy ahol csak lehet magyar kézbe kell visszavenni főként a nagy infrastrukturális rendszereket, de a termelési rendszernél azért ez így nem nagyon ment végbe”.
A forint nemzetközi kereskedelemben mért reálértéke, amit a velünk leginkább kereskedő 18 ország valutájához mérünk „az elmúlt 25 év során némileg ingadozott, de tulajdonképpen alig változott”, bár „kétségtelen, alapvetően enyhén leértékelt állapotban van a forint” – fűzte hozzá Bogár László.
A DK azon követelésére, hogy azonnal vezessék be az eurót Magyarországra, és vajon mi lenne, ha most, október 1-vel hazánk átállna a forintról az euróra, mint fizetőeszközre, a két szakember sommásan reagált:
„A DK egy rossz árfolyamnál akarná bevezetni az eurót. Mindenkinek, akinek forintja van, márpedig nekünk az van: szívna!”
– jelentette ki Boros Imre.
„Ha valamikor, akkor most – a következő egy-két évet értve – semmiképpen nem javallott bevezetni az eurót, mert Európa, az európai integráció születésétől – jó 60 éve – soha nem volt annyira instabil és bizonytalan helyzetben mint éppen most”
– húzta alá Bogár László.
Hír TV
