Heti Terror: A francia hatóságok nem vállalják fel, hogy terrorcselekmény történt
Nem tudják pontosan a hatóságok, hogy ki a lyoni késes támadó annak ellenére, hogy letartóztatták. Hogyan lehet a merénylőnek két neve és három lehetséges életkora? A műsor második részében pedig kiderül milyen tanulságokat vonhatnak le a kormánypártok és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért, két német tartományi választás után. A Hír TV Heti terror című műsorában Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő és Georg Spötte, a Nézőpont Intézet elemzője veszik górcső alá az eseményeket Déri Stefi műsorvezetővel.
Nem tudják megmondani a francia hatóságok, hogy ki pontosan az a magát afgánnak mondó késes támadó, aki Lyon egyik külvárosában agyonszúrt az utcán egy 19 éves fiatalt és többeket megsebesített. Neve és életkora bizonytalan, indítékai pedig tisztázatlanok. A harminc év körüli afgán állampolgárságú támadó összefüggéstelenül és zavarosan beszélt a nyomozást vezető ügyész szerint. Azt állította, hogy "Istent sértő hangokat hallott, amelyek ölésre adtak neki parancsot". Aztán bosszút is emlegetett és egy férfiről beszélt, akit felismerni vélt, és akivel korábban Angliában került összetűzésbe.
A kihallgatás során a férfi afgánnak vallotta magát, két különböző személyazonosság és három különböző születési dátum alapján is ismert 33, 31, esetleg 27 éves. Gyilkosság és gyilkossági kísérletek miatt helyezték előzetes letartóztatásba, azonban a rendőrök nem tudják mik az elkövető indítékai. Annyi bizonyos, hogy az ideiglenes franciaországi tartózkodási engedéllyel rendelkező menedékkérő jelentős mennyiségű marihuánát fogyasztott a támadás előtt.
Egy ilyen támadást meg kell tudni akadályozni? - kérdezte Déri Stefi műsorvezető.
Elvileg igen, gyakorlatilag nem. Tehát, ha egy idióta, elővesz egy kést és elkezd embereket gyilkolni, ezt megakadályozni, ha az illető előtte Twitteren, interneten, mobiltelefonon nem tett közzé valamit akkor szinte lehetetlen. A francia titkosszolgálat a világon az egyik legjobb, nagyon jó az együttműködése az Európai Unióval és a NATO-val, tehát amit tud megakadályoz. A probléma az, hogy nem merik kimondani, hogy ez terrortámadás volt. Másik, jogilag a valóság más, Franciaországban nem szabad olyan statisztikát készíteni, ahol közzétennék, hogy a bűnöző milyen származású. Volt olyan európai ország 2-3 évvel, amelyik kikérte Nyugat-Európából ezeket az adatokat, amelyeket mindenhonnan megküldtek és kiderült, hogy a börtönben lévők nemi erőszak, betörés 80-95 százaléka migráns hátterű, de minden ország azt mondta ezt ne így tegyék közzé, mert ez számokra kínos, nem PC. Tehát Franciaországban is tökéletesen tudják, hogy a börtönökben mi folyik, hogy radikalizálódnak, hogy mi a helyzet, de ezt nem teszik közzé. A titkosszolgálat nyilván mindent megtesz, hogy ne terrorcselekménynek állítsák ezt be, de itt nem a titkosszolgálat dönt, hanem a politika, félek, hogy a politika is csak akkor fogja kimondani, hogy ez terrorcselekmény volt, ha minden más kimerül.
- mondta Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő.
A műsor második részében pedig kiderül milyen tanulságokat vonhatnak le a kormánypártok és a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért, két német tartományi választás után.
Jelentősen gyengültek a német nagykoalíciót adó pártok, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért pedig erősödött a vasárnapi Brandenburgi és Szászországi tartományi választásokon.
Brandenburg tartományban a Szociáldemokrata Párt, Szászországban pedig a Kereszténydemokrata Unió kapta a legtöbb szavazatot, ugyanakkor jelentősen gyengültek. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az első számú politikai erők maradtak, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem folytathatják a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.
Közben a jobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak mindkét tartományban a második számú politikai erővé lépett elő. Míg Brandenburgban 10 százalékkal, addig Szászországban 18 százalékkal nőtt a támogatottságuk.
Hír TV
