Heti terror: Amit látunk az egy kisebbség erőszaka a többség felett
Újra zavargások törtek ki az Egyesült Államokban, Wisconsin államban, miután egy afroamerikai férfit lelőtt egy rendőr. Hogyan kapcsolódik mindez az amerikai elnökválasztási kampányhoz, és a polgárjogi mozgalmakhoz? Mennyire állnak a helyzet magaslatán az amerikai biztonsági erők és miért válnak a rendőrök maguk is erőszak célpontjává nem csak Amerikában, de világszerte? Földi László és Horváth József biztonságpolitikai szakértők voltak a Heti terror című műsorunk vendégei. Műsorvezető: Déri Stefi.
Földi Lászlónak meggyőződése, hogy a Black Lives Matter mozgalom és az amerikai zavargások összefüggésben vannak a novemberi elnökválasztással, magyarázata szerint azért, mert akik a káoszkeltést a háttérből pénzelik, abban érdekeltek, hogy a mostani adminisztrációról be lehessen bizonyítani, hogy képtelen irányítani az Egyesült Államokat.
Horváth József úgy véli, akik a zavargásokat szervezték és elindították, azok már nem urai a folyamatoknak. A biztonságpolitikai szakértő szerint, ha a demokrata jelölt nyeri az elnökválasztást az eleszkalálódott helyzetet nagyon nehéz lesz visszaterelni a rendes kerékvágásba és nem fog menni áldozatok nélkül.
Ennek a hógolyó elméletnek az az lényege – Földi László közlése szerint – hogy „akarok ugyan egyfajta történetet, csak aztán jön a lavina, ami adott esetben engem is elsodorhat”.
Itt még a lavina is rendben van bizonyos fejekben, akik teljes egészében, akik teljesen eszkalálni akarják ezt a polgárháborút. Nyugodtan kimondhatjuk, amikor az utcán lövik egymást az emberek (…) és így tovább, az bizony nehezen fogalmazható másképp, minthogy polgárháború van
– tette hozzá.
Déri Stefi műsorvezető felvetésére, hogy valóban a törés-zúzás a megfelelő válasz az állítólagos rasszizmusra, Horváth József elmondta,
ezeknek a fiatalemberek a döntő része nem veszi észre, hogy őket használják, felhasználják és kihasználják.
Bejárták a világsajtót azok a képsorok, amelyeken az látható, hogy Black Lives Matter-aktivisták utcafrontra nyíló washingtoni éttermekben arra kényszerítették az embereket, hogy tartsák magasba az öklüket, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a mozgalommal.
Amit látunk az egy kisebbség erőszak a többség felett (…) ez egy erőszak, mindegy, hogy mi a célja, akár még nemes is lehet, de abban a pillanatban, hogy erőszakossá válik a nemes cél eltűnik, hiszen a többségi társadalom érdekei mindig előbbre valók
– mutatott rá Földi László.
Horváth József arra mutatott rá, hogy tulajdonképpen a letérdelés és feltartott ököl szimbólum egy „mi” tudatot alakít ki, ha ezt a pózt felveszi valaki, akkor a „csapat tagja”. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, a jelenségnek van egy militáns, agresszív üzenete is és nagyon fontos, hogy ez a fajta póz sok szempontból a weimari köztársaságból is ismerő lehet.
Akkor, Németország nagyvárosaiban azt lehetett látni, hogy hasonló véleményterror alakult ki, hogy nem lendített köszöntésre a kezét, azokat az embereket üldözték
– emlékeztetett.
Teljes adás:
Hír TV
