Heti terror: Súlyos hatással lehet Európára a kiszélesedő hegyi-karabahi konfliktus
Nem pusztán Azerbajdzsánról és Örményországról szól a hegyi-karabahi konfliktus, hiszen a kaukázusi terület több országnak is stratégiai jelentőséggel bír, „szinte mindenki mindenkivel szemben áll”. Hegyi-Karabahban olyan összeütközés történik, amely nagyon súlyos hatással lehet Európára abban az esetben, ha egy nemzetközivé váló kiszélesedő konfliktus alakulna ki – derült ki a HírTV Heti terror című műsorából. Ezúttal Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója mutatott rá arra, hogy miért fontos ez a hegyvidéki régió a nagyhatalmaknak. Műsorvezető: Déri Stefi.
Nem csitulnak a harcok a vitatott hovatartozású kaukázusi Hegyi-Karabahban és környékén az örmény és az azeri erők között, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség hatalmas nyomást gyakorol rájuk. Az azeri és az örmény hadsereg már tüzérséggel és a légierővel támadja egymást a vitatott hovatartozású terület miatt.
A konfliktus hátteréről szólva Nógrádi György elmondta, Azerbajdzsán is és Örményország is a Szovjetunió felbomlása után mondta ki a függetlenségét, azóta Örményország négy állammal határos, Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Iránnal és Grúziával.
Ebben a térségben minden mindennel összefügg. Azerbajdzsán sokkal gazdagabb, mint Örményország, de azt látni kell, hogy az örményeknél orosz katonai bázis van, Grúziában amerikai bázis van. Van egy védelmi szerződés, így Kazahsztánnak és Türkmenisztánnak közbe kellene avatkoznia, ha itt háború tör ki. A törököknek ugyanakkor alapvető érdeke, hogy Azerbajdzsán szövetségese
– ismertette a biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, a török-orosz szembenállásnak három pontja van a kaukázusi terület, Szíria és Líbia.
A Kaukázus déli térségének stratégiai fontosságára hívta fel a figyelmet Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint nem véletlen, hogy Grúziában amerikai bázis van, ahogy az sem véletlen, hogy Oroszország ebben a térségben szeretné megvédeni a déli határait egyebek között az iszlám radikalizmus beszivárgásától. Ezen kívül az sem mindegy, hogy Törökország-Irán vonatkozásában a síita-szunnita ellentétnek itt van egyfajta ütközőfrontja.
Horváth József úgy látja, ebben a furcsa háborúban az örmények és az azeriek is elkezdtek olyan megoldásokat alkalmazni, amilyeneket Ukrajnában lehetett látni.
Úgy fogalmazott,
kis zöld emberek, katonának látszó tárgyak jelentek meg, itt most hasonlóképpen, zsoldoscsapatok jelennek meg, akár az orosz Wagner cégcsoport szervezésében, akár a törökök által, kik már Líbiában is így vetettek be szíreket, sőt az örmények már arról beszélnek, hogy harcedzett török katonatisztek irányítják az azeri csapatokat.
Horváth József összefoglalója szerint, Hegyi Karabahban egy olyan nagyon sokrétű konfliktust látni, aminek a megoldása nem sikerült az elmúlt 25 évben és a következő esztendőkben is komoly feladatot fog okozni.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója furcsának nevezte, hogy ebben a konfliktusban nem esik szó Európáról, noha az események közvetlenül érintik az Európai Unió biztonságát is. Meglátása szerint,
ha a helyzet elmérgesedik, akkor annak beláthatatlan hatása lehet Európára, hiszen, ha kialakulna egy nemzetközivé váló kiszélesedő konfliktus, akkor az akár migrációs, akár gazdasági szempontból is súlyos hatással lehet ránk.
Teljes adás:
Adásunk első felében részletesen szó esett arról, hogy bárddal akarta megtorolni egy fiatal bevándorló az, hogy a Charlie Hebdo ismét lehozta a Mohamed próféta-karikatúrákat, amelyek miatt 2015-ben véres merényletet hajtott végre két dzsihadista Párizsban. Mi köze van mindennek a görög szigeteken zajló eseményekhez?
HírTV
