Életmentő csempészek – Magazin-ajánló
Döbbenet a 21. századi Európából: Romániába alapvető gyógyszereket kénytelenek csempészni jó érzésű önkéntesek. „A szinkront rendezte…” – interjú Tomasevics Zorkával. Új miniállam született Közép-Európában. Nagy sonka- és tojástesztünk. Szombaton Magazin.
A citosztatikus szerek hiánya ugyan sajtóbotrányt kavart Romániában, a politika sajátos megoldást talált: az épp aktuális egészségügyi miniszter egy kolozsvári onkológussal kiállt a kamerák elé, és közösen azt hazudták, hogy a hiányzó szerek könnyen helyettesíthetők más, az eredetivel azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel. Nem volt igaz, a betegek placebót kaptak a daganatosokat kezelő osztályokon; sokszor vitaminokat, amelyek ugyan nem ártottak, a daganat cseppet sem lett tőle kisebb.
Ez csak néhány erős mondat a szombaton megjelenő Magazinból. Hétvégi Magyar Nemzet Magazin – hetilap a napilapban. Korszerű, kritikus, konzervatív.
Néhány száz civil kreativitásán és kitartásán múlik több ezer romániai beteg élete. Keleti szomszédunknál lassan tíz éve hiány van alapvető életmentő gyógyszerekből, egy részük ugyanis a kormány mesterséges árcsökkentésének következtében annyira olcsó lett, hogy a gyártónak nem éri meg ott is forgalmazni. Munkatársunk elvállalt egy féllegális futári feladatot, és megdöbbentő történetekkel érkezett vissza a román fővárosból.
Volt fenyőfadísz-készítő, színészegyeztető és felvételvezető, de a nagyközönség szinkronrendezőként tanulta meg a nevét. Tomasevics Zorka nemcsak szinkront rendez, de beszédtechnikát is tanít a Pázmányon. Ötven esztendeje folyamatosan dolgozik, s mint mondja, legszívesebben ma már csak olvasna, kötögetne és filmet nézne.
A lengyel Mieszko Makowski egy ideje már azt nyomtathatja névjegykártyájára, hogy Kabuto állam uralkodója. A lengyel, horvát, kanadai földeken is terjeszkedő monarchia az adórendszer elől menekülők paradicsoma.
A magyar lakosság sonka- és tojásfogyasztása húsvét előtt szignifikánsan növekszik; ám nem árt óvatosnak lenni, mert mindkét élelmiszertípusból a legsilányabbtól a legkiválóbbig sokfélét kaphatunk. Az ár nem áll mindig egyenes arányban a minőséggel, de ökölszabályként megfogalmazható, hogy a gyanúsan olcsót kerülni kell.
Bár már közeledik a kilencvenhez, határozottan állítja: dehogy megy ő ki az életből, hiszen megállás nélkül játszik. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Csernus Mariann játszott a Nemzeti Színházban, önálló estekkel járta az országot, és nagy sikereket aratott Weöres Sándor Psychéjének előadásával. Családi tragédia hatására fordult a pszichológia felé, és írta meg Ki voltál, lányom? című könyvét.
Témák a Magazinból
Életmentő csempészek
Gyógyszerellátási gondok Romániában – Magyarnak hálálkodó románok a bukaresti Trianon szállóban (17., 20. oldal)
Első előadás az Alkotás moziban
Tomasevics Zorka Almási Éva kacsájáról, a Vészhelyzet óta változatlan gázsikról és a csicsergő színészekről (18–19. oldal)
„Sokat láttam a háborúból”
Hadil, a rajzpályázaton győztes palesztin kislány – A család épp most folyamodott állampolgárságért (21. oldal)
Hív Kabuto
Adómentes miniállam született Lengyelországban (21. oldal)
A zsír emlékszik a szagra
Nagy húsvéti sonka- és tojásteszt Molnár B. Tamásékkal (22–23. oldal)
Légies és fémnehéz
„Megkockáztatom, ő az egyetlen világszínvonalú festő ma Magyarországon” – Szűcs Attila és a kortárs írósztárok (26. oldal)
Sármányok reggelije
Csernus Mariann pulikról, Aczél és Major elvtársról és angyala elvesztéséről (27. oldal)
A kis lépések nagymestere
„Tót parasztgyerekből magyar úr lettem” – A felvidéki politika egyik méltatlanul elfeledett alakja (29. oldal)
Tökéletes dolgok sorozat
A valaha volt legjobb film Közép-Európáról (32. oldal)
Ugró Miklós a világnézetileg semleges iskoláról. Lakatos Júlia a populizmus győzelméről. György Zsombor az emberek munkáját elcsaklizó robotokról. Plusz Hegyi Zoltán, Szántó T. Gábor, Szenczi Tóth Károly és Győrffy Ákos tárcái.
