Nagy áldozatok árán kötik lélegeztetőre Görögországot

Tizenhét órán át alkudoztak az euróövezet és az Európai Unió vezetői a görög miniszterelnökkel az új hitelfeltételekről. Görögországot további euró tízmilliárdokkal tartják életben a közös uniós valutát használó országok, de nem adják ingyen a pénzt. Kemény intézkedéseket várnak el a megszorításellenes kampányígéretekkel hatalomra került szélsőbaloldali görög kormánypárttól, a Szirizától. A görögöknek le kell nyelniük a társasági adó és az áfa megemelését, a szigetek adókedvezményeinek megszüntetését, a nyugdíjak további megnyirbálását, ahogy egyes állami cégek privatizációját is. A magánosítási folyamatot az Európai Unió felügyeli majd.

„Létrehozunk egy körülbelül 50 milliárd eurós privatizációs alapot, amely tartalmazza az újra feltőkésített bankok privatizációját is” – mondta a német kancellár Görögország egyik legnagyobb hitelezőjének képviseletében. Angela Merkel továbbra sem akar hallani a görög államadósság egy részének elengedéséről, de a törlesztés futamidejének meghosszabbításáról kész tárgyalni.

„Az újabb megszorítások visszavetik a görög gazdaságot” – ismerte el a görög kormányfő. „Az egyezség megőrzi Görögország pénzügyi stabilitását, lehetőséget ad a fellendülésre. De a megegyezést nehéz lesz végrehajtani. Az intézkedések között vannak azok, amelyeket már elfogadott a parlament. Elkerülhetetlen, hogy recessziós hatásai lesznek” – így Alexisz Ciprasz.

Az athéni vezetésnek a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek visszatérésébe is bele kell törődniük. „Kétségtelenül úgy érezzük, ez az első lépés a növekedés újraindításához. Most végre kell hajtanunk az intézkedéseket és folytatnunk kell a következő lépésekkel” – mondta az IMF első embere.

A görög parlamentnek szerdáig kell szavaznia a megállapodásról, amelyet szentesíteniük kell az euróövezet tagállamainak is.

Ez egy diktátum

Diktátumnak tartja a görög hitelfeltételeket egy Nobel-díjas amerikai közgazdász. Paul Krugman szerint az euróövezet elvárásai megfosztják Görögországot a szuverenitástól és a reménytől is. Hasonlóan nyilatkozott az alkuról a Görögországban tartózkodó magyar közgazdász, Pogátsa Zoltán is.

„Amikor egy ország föladja a szuverenitását, a GDP-je 27 százaléka tekintetében, és ott letétbe helyezi egy luxemburgi alapba, amelyről tulajdonképpen nem is ő dönt, hát ez valami elképesztő dolog, én nem szeretek ilyen, hogy mondjam, indulatilag fogalmazni, de hát elég közel van a dolog ahhoz, hogy gyakorlatilag egy puccsot hajtottak végre az eurózóna politika elitje egy tagállammal szemben” – mondta a Hír TV-nek a közgazdász.

Nem jelent veszélyt

A televíziónknak nyilatkozó görög szakértő szerint az athéni parlament szerdán elfogadja az eurócsoporttal kötött megállapodást. Fokasz Nikosz ugyanakkor nagy ellenállásra számít a kormányzó párton, a Szirízán belül, de ez szerinte nem veszélyezteti a csomag elfogadását.

„Nagyon sokat fog nyomni a latban, hogy Ciprasz hogyan kezeli a kérdést, Az első nyilatkozatai azt sugallják, hogy abban a dimenzióban fog mozogni, hogy nagyon nagy ellenállást fejtettek ki, megakadályoztak ennél sokkal rosszabbakat, tehát a dolgot úgy fogja tálalni, hogy az adott körülmények között ez volt a lehető legjobb eredmény, és ha valakinek, akkor ezt neki elhiszik. Hogy neki elhiszik-e, az kérdés. Tehát itt minden viszonylagos. A bankok bezárása már elvben érintette a hétköznapi életet (…), ezeknek az intézkedéseknek az a jellegzetességük, hogy adó formájában jelennek meg, nagyon forró ősznek fog Görögország elébe nézni” – mondta a Hír TV-nek az ELTE egyetemi tanára.