Aláírták a jövő évi bérmegállapodást
105 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig 122 ezer forint. A jövő évi bérmegállapodást a nemzetgazdasági miniszter írta alá az érdekképviseletek vezetőivel. A munkavállalói szakszervezetek elégedetlenek, de azt mondják: kompromisszumot kötöttek.
Tíz napja még több szakszervezet is kivonult a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács üléséről, ahol a jövő évi bérekről tárgyaltak. Akkor még a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is kritizálta a 3,4 százalékos minimálbér-emelést, amelyet a többi érdekképviselettel együtt hétfőn már ők is aláírtak.
A bérmegállapodás szerint 105 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, míg a garantált bérminimum összege 122 ezer forintra emelkedik. A vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék lesz. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: mivel a kormány 1,8 százalékos inflációt vár jövőre, a mostani bérmegállapodás reálbér-emelkedést jelent majd.
„A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik, hogy Magyarország jövője csak munkára építhető. A sikeres egyezség létrejötte azon alapult, hogy a felek továbbra is ragaszkodtak a korábban meghirdetett célokhoz, hogy a béremelések ne vezessenek munkahelyek megszűnéséhez és vegyék figyelembe a vállalatok jövedelemtermelő és költségviselő képességét” – mondta el Varga Mihály.
„Egy olyan kompromisszum született, amitől nem túl boldog senki” – fogalmazott Gaskó István. A korábban 5 százalékos béremelést követelő Liga Szakszervezetek elnöke abban bízik, hogy a 3-4 százalékos béremelést csak ajánlásnak veszik a munkáltatók és több fizetést adnak majd a dolgozóknak.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban a 3-4 százalékos emelést sem lesz könnyű a vállalkozásoknak kitermelni. „Egy olyan bérmegállapodás született, ami ugyan kismértékben meghaladja a gazdasági fejlődésünk által sugallt mértékeket, tehát nem lesz könnyű a vállalkozások számára ezt kitermelni, ugyanakkor ez hozzájárulhat a társadalmi jólét növeléséhez és a minimálbérnél pedig a legszegényebb keresetűek életszínvonalának az emeléséhez” – fejtette ki Rolek Ferenc.
Az érdekképviseletek februárban folytatják az egyeztetést a szaktárcával. Akkor a sztrájktörvényről és a korkedvezményes nyugdíj kivezetése utáni helyzetről tárgyalnak – a nehéz fizikai és pszichikai munkát végzők esetében várnak kormányzati garanciát az érdekképviseletek. A Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta: ha a tárgyaláson nem sikerül egyezséget kötniük, újra tüntetnek majd.
