Eltűnt a makói hagyma
Búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, az idén gyakorlatilag megszűnt a hazai hagymatermesztés. Az aszály ráadásul azon gazdálkodók termésének jelentős részét is elvitte, akik a végsőkig kitartottak. A termelőket összefogó szervezet szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség.
Bár az elmúlt két évtizedben fokozatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete, az idén gyakorlatilag megszűnt a magyar hagymatermesztés. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta:
míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe.
Ennek oka főként arra vezethető vissza, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársaink. Fekete János szerint az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, a vízgazdálkodás, a termesztéstechnológia és a tárolás is professzionális szintre került az elmúlt években. Összehasonlításként megemlítette, hogy míg a hazai körülmények között a magról vetett hagyma hektáronként 250-300 mázsás termést tud produkálni, az öntözött körülmények között termesztett olasz hagyma akár a hétszáz-nyolcszáz mázsás hozamot is elérheti.
A kulcsszó pedig vélhetően itt is az öntözés. Az idén ugyanis az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható mennyiség felét elvitte a szárazság.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
