A régióban egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése
Tavaly a lengyelek után nálunk nőtt legjobban a fizetések vásárlóereje, sem Romániában, sem Szlovákiában nem tudták tartani a lépést az itteni dinamikával. 1990-es bázison pedig 222 százalékon áll az egy keresőre jutó reálbér-index, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték.
Noha az infláció 2024-ben nagyobb volt az uniós átlagnál, a régióban így egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése – ez derült ki a visegrádi országok statisztikai hivatalainak adataiból. Tavaly Magyarországon a keresetek a várakozásokat meghaladó mértékben, 13,2 százalékkal nőttek, ezzel a bruttó átlagkereset elérte a 646 800 forintot. Mivel az infláció 3,7 százalékos volt átlagban, a hazai fizetések közel 10 százalékkal értek többet, mint egy éve. Azaz az előző évi 2,6 százalékos reálbér-veszteséget bőven sikerült kompenzálni. Ráadásul az elmúlt 30 évben mindössze kétszer mértek a tavalyinál nagyobb vásárlóerő növekedést Magyarországon.
Ha a visegrádi országokkal, és velük kiegészítve Romániával vetjük össze a magyar kereseti adatokat, biztosan nincs szégyenkezni valónk: a magyarnál erőteljesebb reálbér-növekedést 2024-ben csak Lengyelországban mértek, az ottani statisztikai hivatal szerint 9,5 százalékkal emelkedett a fizetések vásáslóereje. Még Romániában is kisebb volt, 7-8 százalék között alakult. Lengyelország, amely tavaly is dacolt a kihívásokkal és közel 3 százalékos GDP-növekedést produkált, már második éve vezeti a régiós fizetések listáját.
A lengyeleknél 8181,72 złoty volt a bruttó átlagkereset 2024-ben, ami 91,7 złotys átlag mellett 752 718 forint felel meg, és ez már nagyobb, mint a cseh átlagbér. A lengyelek esetében ugyanakkor nem árt tudni, hogy a statisztika nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik, hanem a legalább a 9 főt foglalkoztató cégeket veszi figyelembe, emiatt a mikrovállalatok és az alacsonyabb keresetűek kiesnek a körből. Így volt ez korábban Magyarországon is, nálunk 5 főnél volt meghúzva határ, ám a Központi Statisztikai Hivatal 2023 óta a teljes teljes munkáltatói kört veszi alapul, ami érhetően a kereseti adatokat is lejjebb húzza.
Annak ellenére, hogy a vásáróerőparitáson számolt egy főre jutó GDP-je alapján a visegrádi országok között Csehország számít a legfejlettebbnek, miután tavaly az uniós átlag 91 százalékán állt, évek óta alacsony bérdinamika jellemzi, 2024-ben mindössze 7,1 százalékkal nőttek a fizetések. Emiatt a bruttó átlagkereset 46 165 koronát tett ki, ami 15,71 árfolyamon számolva 725 252 forinttal azonos. A reálbérek 4,6 százalékkal nőttek, de legalább már emelkedtek: ugyanis 2022-ben és 2023-ban jelentősen veszítettek értékükből a cseh fizetések, összesen mintegy 10 százalékkal, aminek következtében az egész régió egyik legsúlyosabb életszínvonal romlását szenvedte el Csehország.
A fizetési lista végén jó pár éve már Szlovákia áll. Északi szomszédunknál 2024-ben 1524 euró, azaz 602 284 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 6,6 százalékkal nagyobb, mint 2023-ban. A visegrádiak között egyedüliként eurót használó országban az infláció is alacsonyabb volt, így a reálbérek 3,7 százalékkal nőttek.
Bár nem tartozik a visegrádi országokhoz, de Románia is érdemes szemügyre venni. Keleti szomszédunkban tavaly 8508 lej volt, 675 299 forint volt a bruttó átlagbér, ezzel tehát a fizetési rangsorban Magyarország elé került. Csakhogy az adatokat erősen torzítja, hogy 2017-es adóreform óta egy az egybe ráterhelik a munkáltatói közterheket a munkavállalók bérére, ami persze jókorát dobott a román fizetéseken. A nettó átlagbér beszédesebb, amely 2024-ben 5196 lej, 412 459 forint volt. Magyarországon ugyanakkor a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset még mindig magasabb, tavaly 445 200 forint volt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Shutterstock
