Ezentúl nem avatkozik be az USA

Kommunista és kapitalista kubaiak tüntetnek egymás ellen Panamában, a latin-amerikai országok csúcstalálkozójának helyszínén. Kuba most először vesz részt a fórumon, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy elkezdik feloldani az embargót ellene. Barack Obama a csúcstalálkozón vastapsot kapott, amikor közölte, hogy az Egyesült Államok ezentúl nem avatkozik be a környékbeli országok belpolitikájába. „Tiszteletben tartjuk az országaink közötti különbségeket. Azok a napok, amikor magától értetődő volt, hogy az Egyesült Államoknak joga van beavatkozni a kontinensen bárhol a saját érdekében, véget értek” – mondta az amerikai elnök.

James Monroe, az Egyesült Államok ötödik elnöke fogalmazta meg még 1823-ban, hogy joguk van megakadályozni, hogy egy európai állam vagy a kapitalizmustól eltérő ideológia jusson befolyáshoz a kontinensen. A 19. század óta az Egyesült Államok tíz háborút viselt Latin-Amerikában, három országban katonák nélkül, a titkosszolgálattal avatkozott be. Az 1961-es kubai partraszállás a legismertebb, amikor Fidel Castróékat akarták elüldözni, de végül alulmaradtak, és egy éven belül orosz atomrakéták voltak Kubában.

Barack Obama és Raúl Castro az 1960 óta érvényben lévő embargó feloldásáról kezdett tárgyalást. „Az, hogy Raúl Castro kubai elnök is itt van velünk, kifejezi, milyen sokat változott ez a régió. Mindannyian csak hálásak lehetünk az amerikai kormányzatnak, hogy hajlandóak voltak normalizálni a viszonyt Kubával és a környékbeli régióval” – mondta az ENSZ főtitkára, Pan Gimun.

Kuba helyett már Venezuela az első számú ellenség Amerikában. Barack Obama nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a szocialista országot, és tovább szigorítaná a fennálló szankciókat.