Szeptember 1-jétől tényleg nem lőnek többet egymásra?
Két halottja van a hétfői kijevi összecsapásnak, a belügyminiszter szerint. Ukrán források korábban még három halottról tudósítottak. A parlament előtti téren a szélsőjobboldali tüntetők dobtak éles gránátot az épületet őrző rendőrökre. 140-en sérültek meg, a hatóságok 18 embert vettek őrizetbe. A tüntetők azt követelték, hogy a parlament ne adjon nagyobb függetlenséget az oroszbarát keleti régióknak, de a képviselők első olvasatban megszavazták az alkotmánymódosítást.
A kelet-ukrajnai szakadár tartományban elvileg február óta tűzszünet van, de azóta is több mint 200 halottja volt a szórványos harcoknak. Az orosz és ukrán vezetés szerint szeptember elsejétől tényleg nem lőnek többet egymásra. „Még azért elég veszélyes a helyzet néhány környéken. Pár napja is volt bombázás, de szerencsére a sűrűn lakott területeken most nem lőnek” – mondja egy donyecki lakos.
A kelet-ukrajnai tűzszünet része, hogy a kijevi törvényhozás bővítette a donyecki tartománynak járó jogköröket. A parlament előtt kedden összecsapás volt emiatt. Radikálisok a rendőrök és katonák közé dobtak éles gránátot. Szerintük a kormány elárulta az oroszok ellen harcoló katonákat és átadják az oroszoknak Kelet-Ukrajnát. A kormány viszont azt állítja, épp azért tettek engedményeket, hogy ne veszítsék el a keleti régiót.
„Miközben az orosz banditák kelet felől próbálják elpusztítani az országunkat, itt Kijevben meg a magukat ukrán hazafinak nevező politikai erők törnek a békére. De mi megőrizzük az egységünket és mindkét fronton diadalmaskodni fogunk” – nyilatkozta Arszenyij Jacenyuk.
A miniszterelnök állítása csak részben igaz. A szélsőjobboldali pártok az alkotmánymódosítás miatt szembefordultak a kormánnyal. Az Európa-párti koalíciónak ezért most az ellenzék támogatására is szüksége van a kormányzás folytatásához.
