1,8 milliárd eurót már elkülönítettek
A migrációt Európa Afrikával közösen fékezheti meg – jelentették ki a résztvevők az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozóján Máltán.
Bizakodó mosollyal indult a vallettai EU–Afrika-csúcs Máltán. Az európai és afrikai politikusok azután döntöttek úgy, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek, miután 800 ember vesztette életét a tengeren, amikor embercsempészek segítségével Líbiából Európa felé tartottak. Az Európai Tanács elnöke szerint a migránskérdést csak úgy lehet megoldani, ha Afrika és Európa együttműködik. „Az egyetlen út, amivel a migráció kezelhető, az a közös munka. A célunk ma az, hogy konkrét lépésekben állapodjunk meg, hogy a migrációra értékként gondoljuk, ne tragédiaként” – mondta Donald Tusk elnök.
Jean-Claude Juncker a nyitó ülésen bejelentette, hogy Brüsszel már elkülönített 1,8 milliárd eurót az Afrika megsegítésére szánt EU-alap finanszírozására, és sürgette, hogy az uniós tagországok is járuljanak hozzá az alap működéséhez. Az Európai Unió azt is felajánlotta, hogy megkönnyítené a vízumhoz való jutást, és a hazautalt pénzek adóterheit is csökkentené. A tárgyaló felek egy 17 oldalas akciótervben is megállapodtak Máltán, amely egyebek között a szegénység elleni harcot és az észak-afrikai stabilitás megteremtését is előirányozza. „Ha nem értjük meg, hogy nagy mértékben kell befektetnünk Afrikában, akkor folytatódni fog a migránsok áramlása a következő években. Ugyanakkor azt is le kell szögezzük, hogy Afrika egy jó kilátásokkal rendelkező kontinens, amelynek hatalmas a növekedési potenciálja, és amely magában is képes fejlődni” – fogalmazott Francois Hollande francia államfő.
Volt olyan javaslat, amely viszont ellenérzést váltott ki az afrikai kormányok vezetőiből. Az Afrikai Unió elnöke ellenezte azt a felvetést, hogy befogadóközpontokat létesítsenek az afrikai országokban az Európába tartó migránsok számára. A politikus szerint nem a bezárkózás, hanem a nyitottság jelenti a megoldást. „A probléma, amellyel ma szembenézünk, részben azért alakult ki, mert néhány európai ország erőddel vette körbe magát. A világnak egyetlen része sem lehet erőd. Nyitottnak kellene lennünk a legális migrációra” – nyilatkozta Nkosazana Dlamini Zuma elnök.
Míg Afrikában a nyitás politikája mellett érveltek a felek, a svéd kormányfő bejelentette: szigorítják a határőrizetet országa és Dánia között. „Rendre van szükség a határainkon és rendnek kell lennie a menekültek fogadásánál is, ezért holnap a kormány arról fog dönteni, hogy a belső határok felügyeletét megerősíti” – hangsúlyozta Stefan Lofven svéd miniszterelnök.
A franciaországi Calais-ban a helyi lakosok is a rend helyreállítását sürgették. A kikötővárosban három napja folynak az összecsapások a rendőrség és a migránsok között. „Remélem, hogy tesznek valamit, hogy elmenjenek. Nem hiszem, hogy megteszik, de remélem, hogy legalább megakadályozzák, hogy ide jöjjenek vagy bent tartják őket a táborban. Ez kezd elviselhetetlen és élhetetlen lenni” – mondta egy helyi lakos.
Calais-ban azért nőtt a feszültség, mert az elmúlt három hétben egyetlen migránsnak sem sikerült átjutnia Nagy-Britanniába, miután megerősítették a rendőri jelenlétet. Ennek ellenére éjszakánként átlagosan még mindig mintegy háromszázan próbálkoznak átjutni a Csalagúton.
