Karimov országának első és eddigi egyetlen vezetője volt a Szovjetunió széthullása után, de a hatalmat már korábban, 27 évvel ezelőtt megszerezte Üzbegisztánban, a szovjet tagköztársaság elnökeként. Majd az első, 1991-es választásokon csalással került az államfői székbe.
Látszatdemokráciát, egy tekintélyelvű rendszert épített ki előre lejátszott választásokkal, és létrehozta a világ egyik legdurvább elnyomó rendszerét. A Foreign Policy Watch hetedikként rangsorolta a jelen legkegyetlenebb diktátorai között, mert kényszermunkatáborokat tartott fenn, cenzúrázta a médiát, tüntetők százait végeztette ki, és még saját lányát is bebörtönöztette, amikor ellene beszélt.
Karimov augusztus végén kapott agyvérzést, az állami tévé legutóbb így számolt be az állapotáról:
„Ahogy korábban elmondtuk, államunk vezetőjét, Iszlam Abduganijevics Karimovot múlt szombaton kórházba szállították, miután agyvérzést szenvedett. Drága honfitársaim, nehéz szívvel kell közölnöm, hogy az elmúlt 24 órában elnökünk állapota jelentősen romlott, az orvosok elmondása szerint kritikus.”
Iszlam Karimov 78 éves korában halt meg. A török miniszterelnök elsőként fejezte ki részvétét az üzbég népnek. Az ország alkotmánya alapján Karimov halálával az elnöki teendőket átmenetileg a parlament felsőházának elnöke veszi át.
