Nemcsak az úgynevezett TTIP, vagyis az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény jövője, hanem a párizsi klímamegállapodás végrehajtása is kérdésessé vált Donald Trump megválasztásával. Sőt a megválasztott republikánus elnök nyilatkozatai alapján az európai országoknak a biztonságukra is többet kell fordítaniuk, ha a jövőben az Egyesült Államok kevesebbet vállal a NATO finanszírozásából. A balti országokban közben Trump és Putyin közeledése ébreszt aggodalmat. A már a brexit végrehajtására készülő Nagy-Britannia külügyminisztere óvatosságra int.
„Úgy érzem, van egy sor pozitív hozadéka Donald Trump megválasztásának, de nagyon fontos, hogy ne befolyásoljuk a megválasztott elnököt vagy a kormányzatát. Csak pár nap telt el a választás óta, és meg kell várnunk, hogy mi következik. Azt hiszem, a lehetőség pillanatának kell tekintenünk a jelenlegi helyzetet” – vélekedett Boris Johnson brit külügyminiszer.
Nemcsak a brit külügyminiszter, a magyar Szijjártó Péter is távol maradt az uniós találkozó Donald Trump megválasztásáról szóló napirendi pontjától. „Kétségtelenül szórakoztató az európai politikai eliten végigsöprő hisztéria, de ebben a magunk részéről mi nem kívánunk részt venni két okból sem. Az egyik, hogy Trump megválasztását összességében jó hírnek tartjuk. Másrészt azért sem, mert az amerikai emberek véleményét, döntését tiszteletben kell tartani. Akkor is tiszteletben kell tartani, hogy ha nem azt a döntést hozták az amerikai emberek, amelyet az európai liberális média- meg politikai elvárt volna tőlük” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Az uniós védelmi és külügyminiszterek tárgyalásán újra téma volt a migráció. „Az ENSZ keretein belül szeptemberben kezdtük meg annak tárgyalását, hogy a migrációs és menekültválság felelősségét közösen kell megosztanunk. Mi, európaiak abban hiszünk, hogy ezt a felelősséget az egész világnak vállalnia kell” – jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Bizottság külügyi főképviselője.
Az EU külügyminiszterei elfogadtak egy dokumentumot, amely az EU globális stratégiáját tartalmazza a biztonság és a védelem terén. A tagállamok ebben azt vállalják, hogy a jövőben többet tesznek a hatékonyabb közös biztonságpolitikáért, különös tekintettel a kibertámadásokra, a terrorizmus megelőzésére, illetve az embercsempészet és a fegyverkereskedelem visszaszorítására.
