Negyvennégy éve nem volt ilyenre példa a brit parlamentben

„Uraim és hölgyeim, kérem álljanak fel Németország kancellárjának tiszteletére!” Így köszöntötték a brit parlamentben Angela Merkelt, aki történelmi jelentőségű beszédre érkezett. Utoljára ugyanis 1970-ben szólalhatott fel német kancellár a brit törvényhozásban, akkor Willy Brandtot érte a megtiszteltetés.

Merkel udvariasan, de határozottan világossá tette: nem pártolja az Európai Uniót alapjaiban megreformálni kívánó brit terveket. „Az elmúlt napokban sokszor mondták nekem, hogy különleges várakozások előzik meg a mai beszédemet. Csalódást kell okoznom azoknak, akik azt várták, hogy beszédem kijelöli az utat az európai felépítményt alapjaiban átformáló reformok irányába, és így kielégíti majd az összes erre vonatkozó brit kívánságot” – fogalmazott. Igaz, a kancellár elismerte: bizonyos politikai változásokra szükség van az EU-ban ahhoz, hogy megőrizhessék például az unión belüli mozgásszabadságot. Megemlítette, hogy szerinte Nagy-Britanniának nem szabad kilépnie a közösségből.

Merkel ezzel arra reagált, hogy Nagy-Britannia és az EU viszonya az utóbbi időben feszültté vált, London ugyanis szigorítja a szociális rendszerhez való hozzáférést a külföldiek számára, és lazítani akarja az unióhoz fűződő kapcsolatot.

David Cameron közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: az EU-n belül akarja tartani Nagy-Britanniát, ehhez azonban az uniónak is meg kell változnia – például gátat kell szabni a „jóléti turizmusnak”. „A célom, hogy ha majd 2017 végén népszavazást tartunk az uniós tagságról, akkor azt mondhassam a brit embereknek, hogy elegendő mértékben megreformáltuk az EU-t, így szavazzanak a maradásra” – fogalmazott.

A két kormányfő kitért az ukrán válságra is: mindketten támogatásukról biztosították a volt ellenzékiekből megalakult új kormányt, és kiálltak Ukrajna területi egységének megtartása mellett.