Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökjelöltjéről
Eddig példátlan intézményközi konfliktus alakulhat ki az unióban, amennyiben az Európai Parlament ma nem szavazza meg a német Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Míg a magyar ellenzéket megosztja az elnökaspiráns személye, a Fidesz–KDNP delegációja a politikus mellett voksol Strasbourgban.
Pont kerülhet az uniós tisztújítás legégetőbb kérdésére: az Európai Parlament (EP) ma este szavaz az Európai Bizottság elnöki székének várományosáról, Ursula von der Leyenről. A német miniszter a voksolás előtt fel is szólal a plenáris ülésen, ahol Európa-vízióját mutatja be. Utóbbiból az elmúlt héten már kaptunk kóstolót, Von der Leyen ugyanis felkereste az EP vezető pártjait. A német Kereszténydemokrata Unió politikusa akkor – saját pártcsaládját, az Európai Néppártot leszámítva – nem aratott osztatlan sikert Brüsszelben, mert bírálói szerint túl sokaknak ígért túl sokfélét.
A lengyel kormánypártot is soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportnak például a jogállamisági kritikák csillapítását helyezte kilátásba, míg a liberálisoknak épp keménykezű alapérték-védelemmel kecsegtetett. A Zöldeket a karbonsemleges Európa víziójával szerette volna megnyerni. Ha hinni lehet a folyosói pletykáknak, még az elnökaspiráns szerepből kigolyózott néppárti Manfred Weber is azon a véleményen van, hogy a jelöltnek bizony szegényes a tudása az unió működéséről. A sors iróniája, hogy Webert részben épp a kormányzati tapasztalat hiánya miatt állították félre a tagállami vezetők.
Az Európai Néppárt mindenesetre teljes mellszélességgel kiáll Von der Leyen mellett, akinek összesen 374 támogató voksra van szüksége a hivatalosan 751 (jelenleg csak 747) tagú parlamentben. A zöld és a szélsőbaloldali csoport már jelezte, hogy ma biztosan nemmel voksolnak. Elméletileg a jobb- és balközép, illetve a Macron-frakció szavazatainak száma – összesen 444 – is elegendő lenne a sikerhez, de borítékolható, hogy a titkos szavazáson a vezető pártok részéről is jócskán akadnak majd rebellis képviselők.
A német szociáldemokratáknak például olyannyira szúrja a szemét a csúcsjelölti rendszer felrúgása és Von der Leyen jelölése, hogy a berlini kormánykoalíció is beleremegett a konfliktusba.
A biztosan „kieső” szavazatok miatt Von der Leyen a napokban a konzervatív ECR-rel is tárgyalóasztalhoz ült, és bár a frakció vezetése a szocialista Frans Timmermanshoz képest a kisebbik rosszat látja a politikusban, egyáltalán nem biztos, hogy ma támogatni fogják.
A helyzet összetettségét pedig jól jelzi, hogy a nacionalistának bélyegzett ECR potenciális szavazatai viszont épp csak fokozzák az ellenérzést a politikai fősodor részéről. Von der Leyen egyébként épp ebből a kiindulásból tárgyalóasztalhoz sem ült az ECR-hez képest is jobbra lévő, az olasz Matteo Salvini Ligáját soraiban tudó Identitás és Demokrácia-frakcióval. Az uniókritikus párt megnyerése annak mérete miatt nem is kulcsfontosságú számára, az viszont fontos lenne, hogy a Von der Leyent támogató szavazatok száma 400 felett legyen. Ez már kényelmes parlamenti hátszelet jelentene a jogszabály-kezdeményezésért felelős Európai Bizottságnak.
A szociáldemokrata és liberális pártok kritikáira az elnökjelölt tegnap levélben is válaszolt, és többek között a migrációs rendszer reformját, egy működőképes jogállamisági mechanizmust, 2050-re klímasemlegességet, illetve a nemek közötti egyenlőség előmozdítását ígérte. A Macron-frakció soraiban helyet foglaló Momentum EP-képviselője, Donáth Anna tegnap a Twitteren hiányosnak és kevésbé kielégítőnek nevezte a dokumentumot. A Demokratikus Koalíció közben online konzultációt indított Von der Leyen európai parlamenti megszavazásáról. Az MSZP-s Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton elfogadhatatlannak nevezték a jelöltállítás módját, és kijelentették, hogy nem szavazzák meg a német politikust. A Fidesz–KDNP delegációja ezzel szemben biztosan Von der Leyen bizottsági elnöksége mellett szavaz ma.
