Elnökválasztást tartanak Romániában
Negatív rekordot hozhat a romániai elnökválasztás második fordulója és most is a magyar többségű székelyföldi megyék a sereghajtók a részeredmények szerint. Délben 16% volt az országos átlag, de Kovászna és Hargita megyében csak feleannyian mentek szavazni. A magyar választók kedvét az vette el, hogy a két jelölt, Klaus Johannis és Viorica Dancila nem tett semmilyen gesztust a magyar választók irányába.
Negatív rekordot is hozhat a romániai elnökválasztás második fordulója. Ennek oka az, hogy sokan már eldöntöttnek tartják a választást, amelynek egyértelmű esélyese a Liberális Demokrata párt színeiben indult Klaus Johannis, aki második elnöki megbízatását szeretné elnyerni. Ő német származását hangsúlyozva, a „normális ország ” szlogenjével kampányolt, botrányoktól mentes jövőképet vázolt fel a modernizálódó, vállalkozóbarát Romániában.
Ellenfele Viorica Dancila, a bizalmi szavazással megbuktatott szociáldemokrata kormányfő, aki nacionalista hangvételű kampányt folytatott, ígérete szerint románokat tisztelő, román szívű elnök lesz majd, ha megválasztják.
"Magyarország tudomásul veszi Románia döntését, és bízunk abban, hogy egy olyan együttműködés tud majd kialakulni az elkövetkező években a két ország között, amely hatékonyabb lesz annál, mint amit az elmúlt években magunk mögött tudhattunk. Hiszen rendkívül sok közös feladatunk, közös érdekünk van."
- mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
A magyar és román érdekek azonosak, egyik nemzet sem engedheti meg magának az önfeladást, – vallja Tőkés László, a hatékonyabb együttműködés mégse lesz könnyű elérni.
"Egyfelől ott van a posztkommunista szociáldemokrata párt jelöltje. A másik oldalon ott van a bevándorláspártiak irányába hajó, a nemzetközi mainstreamhez szolgaian alkalmazkodó, a saját német nemzetiségét megtagadó Klaus Johannis államelnök. Én a magam részéről érvénytelenül fogok szavazni, mert semelyiket nem akarom támogatni."
- jegyezte meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Tánczos Barna szenátor azonban úgy fogalmazott: nincs kisebbik rossz, csak rossz jelöltek vannak a választáson. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választók saját belátására bízta, hogy kit támogatnak.
Az erdélyi magyarok szavazási kedvét az vette el igazán, hogy egyik jelölt sem tett gesztust irányukban, sőt azt is leszögezték, hogy a magyaroknak külön nem ígérnek semmit sem, csak minden állampolgárnak. Lényegében elhatárolódtak a magyar közösségtől, nehogy a román a nacionalista szavazatokat veszítsenek. A részeredmények alapján a magyar többségű megyékben, Hargitában és Kovásznában az országos átlaghoz képest feleannyian mentek szavazni.
