Egykor „patkány” volt az Iszlám Állam új vezére
Az amerikai fogságban még könnyen megeredt az új „kalifa” nyelve.
Közel egy éve már, hogy az amerikaiak egy szíriai rajtaütésben végeztek az Iszlám Állam rettegett vezérével, Abu Bakr al-Bagdadival. A terrorszervezet nem sokra rá bejelentette új „kalifáját”, Abu Ibrahim al-Hasimi al-Kurajsit, akiről akkoriban csak keveset lehetett tudni. Veterán terrorista, kegyetlen hóhér, egyetemen végzett vallástudós – mutatták be röviden a szűkös források. Neve arra utalt, hogy akárcsak Mohamed, ő is a Kurajs-törzsből származik, azaz – elődje állításához hasonlóan – a próféta közvetlen leszármazottja.
Hamarosan a nemzetközi hírszerzés minden kétséget kizáróan a 44 éves, iraki Amír Mohammed Abder-Rahmán al-Maula asz-Szalbiként azonosította. A terrorszervezet egyik vezetőjeként már addig is ismert volt a koalíciós erők előtt, olyannyira, hogy – újabb közös pont elődjével – amerikai fogságban is ült. A kihallgatásairól készült 66 jegyzőkönyv közül nemrégiben hármat – azt is erősen cenzúrázva – nyilvánosságra hoztak, amely érdekes bepillantást enged a terrorvezér életútjába.
A férfi Irakban, egy főként türkmének lakta területen látta meg a napvilágot, de ő maga arab származású. A hadseregben szolgált, de még a 2003-as amerikai invázió előtt leszerelt. Ezután 2007-ben a moszuli egyetemen szerzett diplomát iszlám tanulmányokból, tudását nem sokra rá már az Iszlám Állam elődszervezeténél tartott órákkal kamatoztathatta. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, még ebben az évben a város vezető-helyettese lett, bár kinevezése nem tartott sokáig.
Következő év elején aztán egy rajtaütés során amerikai fogságba esett, és vallomásainak tanúsága szerint gyorsan megeredt a nyelve.
Al-Maulát akkor már mint az al-Kaida helyi ágának egyik vezetőjét körözték, aki emberrablásokat és kivégzéseket rendelt el. Ehhez képest igyekezett kisebbíteni saját szerepét, és bemártani másokat. A Combating Terrorism Centre elemzése szerint a terrorszervezet legalább 88 tagjáról adott leírást, közülük később többet a koalíciós erők megöltek, vagy börtönbe vetetettek. Hogy konkrétan az ő vallomásának köszönhetően-e, azt persze utólag nehéz megállapítani, de az mindenesetre tény, hogy amerikai informátorként elárulta társait.
Az új „kalifa” a feltételezések szerint Szíriában vagy Irakban bujkál, hatalomra kerülése óta egyetlen hangüzenetben hallatott magáról. A terrorszervezet operatív működésében aligha vesz részt, ám személye jelképes fontosságú. Beszédes, hogy az Egyesült Államok nyáron a korábbi 5 millió dollárról 10 millió dollárra (több mint 3 milliárd forint) növelte a fejére kitűzött nyomravezetői díjat, ezzel a nemzetközi körözési listán már csak Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida vezére előzi meg.
Az Iszlám Állam 2019 elejére ugyan minden területét elveszítette, ám ettől még nem győzték le. Sőt, az elemzések arra figyelmeztetnek, hogy a terrorszervezet új életre kelt, a 2020-as év első negyedévében Szíriában és Irakban ismét megszaporodtak a támadások, beleértve az öngyilkos merényleteket, az éjszakai rajtaütéseket, az orvgyilkosságot, vagy az út mellé rejtett robbanószerkezeteket.
A terroristák igyekeznek kihasználni a koronavírus-járvány okozta zavart, melyet propagandájuk próbál Allah büntetéseként beállítani, amely csak a hitetleneket sújtja.
Hogy a dzsihadisták még külföldön is veszélyt jelentenek, azt jól jelzi, a héten Törökországban számoltak fel egy sejtet, akik vallomásuk szerint azt a feladatot kapták, hogy minden hónapban csapjanak le, vegyék célba a rendőrséget és a turistákat. Ugyanakkor nem tétlenkedik az Iszlám Állam ellen életre hívott koalíció sem, legfrissebb havi jelentésük szerint augusztusban például 17, júliusban 11 légi csapást mértek a terrorszervezetre.
