Újító lépéseket tett az egyházi visszaélések ellen, és új korszakot nyitott a katolikus egyház életében: szembeszállt az elitizmussal, a szegények felé fordulást tűzte zászlajára. Az a fajta egyházfő lett belőle, akitől nem meglepő, ha buszra ül, vagy hogy kijelentette megválasztásakor, hogy magára főzne. Pápasága alatt olyan lépéseket tett, mint:
Giovanni Angelo Becciu bíboros sikkasztási ügyével hangsúlyt kapott a vatikáni visszaélések kérdése, a pápa keze alatt pedig bizottságok, új vezetők kerültek a Vatikánba, hogy küzdjenek a korrupció ellen; egyháztörténelmet írt iraki látogatásával, az egyház nyitottságát mutatta más vallási csoportok iránt. Buddhistákkal találkozva úgy fogalmazott: „minden eddiginél nagyobb szükség van a vallásközi párbeszédre és együttműködésre”; a McCarrick-dosszié nyilvánosságra hozásával a Vatikán nyíltan beleállt az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba; frissítette a római katolikus egyházban elkövetett szexuális zaklatásokra vonatkozó szabályokat, kiterjesztve a világi katolikus vezetőkre is, és azt is egyértelműsítette, hogy kiskorúak és felnőttek is egyaránt lehetnek áldozatok; módosította a kánonjogot, hogy a nők formálisan lektorokká és akolitusokká váljanak, és a katekéta szolgálatot hivatalos hivatalként és hivatásként bevezette az egyházban.
Ferenc pápa emellett a Vatikán 2023-24-es szinódusán lényegében lefektette a katolikus egyház jövőjének alapjait. Ezzel az egyházfő jelezte, hogy egy megújuló egyház van kialakulóban. A pápa a katolikus egyház történetében először adott szavazati jogot a gyűlésen nőknek és egyházon kívülieknek is. Azt is jelezte, hogy komolyan veszi, hogy az egyház mindenkié, de tényleg mindenkié. A szinódus meghallgatta az emberek véleményét, Ferenc pápa beszélgető egyházat csinált: olyat, amely kimondja, hogy nincs ok, amiért nők ne tölthetnének be vezető szerepet az egyházban.
A 2013-as konklávén (amelynek végén pápává választották) Bergoglio bíborosként négy fontos lépést tűzött ki: ekkor azt mondta, olyan egyház kell, amely ki tud lépni önmagából. Az első lépésnek az evangelizáció elérését tűzte ki, a másodiknak pedig a teológiai nárcizmust (az egyház zártságának) megszüntetését. „Három: ha az egyház így működik tovább, akkor egy idő után azt hiszi majd, hogy magától fénylik. (…) Négy: A következő pápával az egyháznak ki kell emelkednie az evangelizáció felé” – állt Bergoglio akkori beszédében. Ferencként, pápasága alatt már el is érte, létrehozott egy egyházat, amely foglalkozik a visszaélésekkel, dolgozik a korrupció ellen, és nem csak magával törődik. Ferenc egyháza progresszív lett.
Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.
A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-2024-ben pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, s egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.
A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek pápa kapcsolatát igyekszik bemutatni, a 2020-as Francesco című dokumentumfilm pápaságát interjúkon keresztül mutatja be. Ugyanebben az évben adta ki az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című életrajzi könyvét, ezt követte két év múlva a Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez, majd 2024-ben a Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete. Szintén tavaly jelent meg az El sucesor (Az utód), amelyben elődjével XVI. Benedekkel való kapcsolatáról vall. 2025 januárjában adta ki Remény – Önéletrajz című önéletírását, ez az első olyan önéletrajz, amelyet hivatalban lévő pápa publikált.
A teljes cikk a Vasárnap.hu honlapján olvasható.
Fotó: AFP
