Drogkutatói intézet: szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem határozza meg a brüsszeli mindennapokat + videó
Mint írták, a belga példa jól rávilágít arra, hogy ha a liberalizációnak nincs megfelelő társadalmi, egészségügyi és bűnüldözési háttere, akkor az nagy veszélyekkel járhat.Legutóbb szombat éjszaka történt lövöldözés a hírhedt Anderlecht negyedben, ahol az év elején több halálos áldozata is volt egy drogbandák közötti leszámolásnak.
Komoly kihívások elé állítja Brüsszel városát az utóbbi években súlyossá vált droghelyzet, amelynek hátterében a liberális szemléletmód áll – így fogalmazott a Drogkutató Intézet, melynek jelentését a Magyar Nemzet szemlézte. A legaggasztóbb változások közé tartozik a drogkereskedelemhez köthető erőszakos cselekmények drasztikus növekedése a belga fővárosban. 2025 elején például több olyan incidens történt Brüsszel belső kerületeiben, ahol fegyveres összetűzések, sőt halálos kimenetelű leszámolások is zajlottak a nyílt utcán. Legutóbb például szombat éjjel dördültek újabb lövések a hírhedt Molenbeek városrészben, Anderlechtben, ahol egy férfit három mellkasi sebbel szállítottak kórházba, de nincs életveszélyes állapotban.
"Ezek az események egyértelműen a migrációs háttérrel rendelkező rivális drogbandák közötti harcokhoz köthetők. A hatóságok, politikai döntéshozók és civil szervezetek próbálják ugyan kezelni a helyzetet, de az intézkedések sokszor koordinálatlanok, következetlenek és nem ritkán kontraproduktívak. A kialakult helyzet hátterében részben az a liberális szemléletmód áll, amely a drogfogyasztást elsősorban egészségügyi és társadalmi problémának tekinti, nem pedig jogi kérdésnek – mutatott rá a Drogkutató Intézet. Jó példa erre a GATE nevű drogfogyasztási központ megnyitása 2022-ben, amely Európában egyre elterjedtebb „biztonságos fogyasztási szobaként” funkcionál. Az ilyen központok célja, hogy a szerhasználók kontrollált körülmények között fogyaszthassák el az anyagot, így csökkentve a túladagolás és a fertőzések kockázatát, valamint a közterületeken való droghasználat gyakoriságát. Ugyanakkor sokan bírálják az ilyen intézkedéseket, mivel szerintük ezek a központok nem a drogfogyasztás csökkentését, hanem annak normalizálását segítik elő, továbbá azt a látszatot kelthetik, hogy az állam részéről a szerhasználat bizonyos formája elfogadott, sőt támogatott, amely különösen a fiatalok számára lehet félrevezető. Brüsszel példája jól rávilágít arra, hogy ha liberalizáció a drogpolitikában nincs megfelelő társadalmi, egészségügyi és bűnüldözési háttérrel megtámogatva, akkor az nem csupán kudarcot vallhat, de kifejezetten veszélyes helyzeteket is teremthet. Ezzel ellentétben a magyar drogpolitika a társadalmi realitásokhoz igazodik, következetes és szigorú, de humánus szemléletű, ezért van társadalmi támogatottsága – írja a Drogkutató Intézet. Hozzátették: „Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigor és a prevenció együttes alkalmazása képes lehet megakadályozni, hogy olyan súlyos helyzet alakuljon ki, mint Brüsszelben, ahol a drogfogyasztás és a drogkereskedelem egyre nagyobb közbiztonsági és társadalmi problémává vált.”
