Ilie Bolojan, Románia miniszterelnöke már az első megszorító csomag előtt jelezte, amennyiben kormánya nem lép és nem csökken az ország költségvetési hiánya, az állam fizetésképtelenné válhat. Ez pedig egy megállíthatatlan lavinát indítana el, a kormány nem tudna hitelt felvenni a pénzpiacokról és nem tudná fedezni a kiadásokat, így a fizetéseket és a nyugdíjakat sem. Ezen kívül ezektől az adóreformoktól függ az ország Európai Uniós pénzekhez való hozzáférése is.
A költségcsökkentő intézkedések országszerte hatalmas tiltakozási hullámot gerjesztettek, ugyanis a román kormány parlamenti vita nélkül csökkentette a bérpótlékokat, megemelte az adót és az osztalékadót valamint a nyugdíjasoktól is több pénzt vont el. A közalkalmazottak felháborodása mögött az áll, hogy a kormány a GDP 9 százalékát is meghaladó költségvetési hiány lefaragásának terheit jórészt az alacsony jövedelmű alkalmazottakra hárította. Az elmúlt időszakban utcára vonultak többek között a tanárok, az egészségügyi alkalmazottak, a parlamentben dolgozók, a nyugdíjpénztárak alkalmazottai, az adóhatóságnál dolgozók. A tüntetések a magyarlakta városokat is érintették. Emellett nemcsak a közalkalmazottakat érintik a kormány megszorító intézkedései: az áfakulcs a jelenlegi 19-ről 21 százalékra emelkedik, és bizonyos termékek és szolgáltatások, így például az élelmiszerek, könyvek, gyógyszerek és az ivóvíz kedvezményes áfája 5 illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik. Ezek az intézkedések általános drágulást idézhetnek elő. A nyugdíjasok sem mentesülnek a megszorító intézkedések alól, ugyanis a magasabb nyugdíjakra ezentúl egészségbiztosítási járulékot is kell fizetni.
A kormány a párbeszédet szorgalmazza a szakszervezetekkel, és így próbál kompromisszumos megoldást találni. Amint azt Tánczos Barna, az RMDSz miniszterelnök-helyettese egy rádióinterjúban kifejtette az állami alkalmazottaknak is meg kell érteniük „ha nincs pénz, nincs pénz.”
A román kormány a következő hetekben újabb deficitcsökkentő csomag elfogadására készül, amelynek része lesz az állami vállalatok reformja, az adótörvény módosítása, az egészségügyi személyzet fizetésének reformja, a közigazgatás reformja, valamint a nyugdíjkorhatárának növelése és a nyugdíjuk felső korhatárának növelése is.
Az intézkedések hatására Romániának sikerült elkerülnie, hogy átkerüljön a befektetésre nem ajánlott országok kategóriájába. Az elemzők szerint a költségvetési hiány az idén 7,7 százalékra csökkenhet.
