Megtört Brüsszel: Von der Leyen végre hallgat Magyarországra Trump vámháborújában

Az EU augusztus elejéig meghosszabbítja az amerikai vámokkal szembeni ellenintézkedések felfüggesztését, mivel tárgyalásos megoldást kíván elérni az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemről – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap. A Reuters tudósítása szerint az uniós, az Egyesült Álamokra vonatkozó megtorló intézkedések tilalmának meghosszabbításának bejelentésekor Ursula von der Leyen azt mondta az újságíróknak, hogy Brüsszl „továbbra is ellenintézkedéseket készít elő, hogy teljes mértékben felkészültek legyenek”.

Óriási fordulat: Ursula von der Leyen váratlanul megtört

Arról van szó, hogy az Európa Unió az acélra és alumíniumra kivetett, amerikai vámokra vonatkozó első 21 milliárd eurós (24,6 milliárd dolláros) ellenintézkedési csomagját áprilisban 90 napra felfüggesztette, hogy legyen idő a Trump-kormánnyal tárgyalni az amerikai vámokról. Csakhogy ennek a felfüggesztésnek a határideje hétfőn lejár. Miután az amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy augusztustól 30 százalékos tarifával sújtja az uniós exportot, Ursula von der Leyen még óvatos fenyegetéssel reagált.

Az Európai Unió exportjára kivetett amerikai vámok súlyosan megzavarnák az alapvető transzatlanti ellátási láncokat, hátrányosan érintve a vállalkozásokat és a fogyasztókat mindkét oldalon – hívta fel a figyelmet a tegnapi sajtóközleményében.

Az Európai Bizottság elnöke egyúttal megerősítette, hogy az EU készen áll arra, hogy augusztus 1-jéig folytassa a tárgyalásokat a megegyezés érdekében. Ugyanakkor hozzátette – és ez már biztosan nem tetszet Trumpnak, aki feltűnően rosszul viseli, ha fenyegetést érzékel –, hogy minden szükséges lépést meg fognak tenni az uniós érdekek védelmében, ideértve arányos ellenintézkedések bevezetését is, amennyiben ez indokolttá válik.

Ehhez képest tehát mára jelentős elmozdulás állt be és az EU egyértelműen gesztust tett Amerikának és Trumpnak azzal, hogy kinyilvánította: eltolja a válaszlépések élesítését. Ami külön érdekes, hogy mindez már inkább abba az irányba mutat, amit Magyarország is javasolt Brüsszelnek az USA-val való vita rendezésére.

Ursula von der Leyen hallgat Magyarországra?

Érdemes felidézni Szijjártó Péter szombati reakcióját a fejleményre, hogy Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal, miután Washington heteken át tartó tárgyalásai nem vezettek átfogó kereskedelmi megállapodáshoz az Egyesült Államok e kulcsfontosságú kereskedelmi partnereivel.

Az Európai Unióval szemben frissen bejelentett amerikai vámemelések is a brüsszeli vezetés alkalmatlanságát bizonyítják, ezért itt lenne az ideje egy patrióta fordulatnak – írta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott, ők időben szólta, megmondták, mit kellett volna csinálni: Donald Trump hivatalba lépése után egyből le kellett volna csökkenteni az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott uniós vámtételeket.

Itt még ugyan nem tartunk, de a retorziók levétele a napirendről arra utal, hogy Ursula von der Leyen maga is hajlik az Amerikával szembeni engedékenyebb politikára. Igaz, a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy második csomag kidolgozása május óta folyik, amely 72 milliárd euró értékű amerikai árut célozna meg, de ezeket az intézkedéseket még nem hozták nyilvánosságra, és a végleges listát először a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Von der Leyen azt is hozzátette, hogy ezeknek az eszközöknek az alkalmazása még nem szerepel a napirenden. "Rendkívüli helyzetekre hozták létre, ott még nem tartunk” – szögezte le. A második csomag lényege, hogy ehetővé teszi az EU számára, hogy megtorolja azokat a harmadik országokat, amelyek gazdasági nyomást gyakorolnak az unió tagállamaira politikájuk megváltoztatása érdekében. A lehetséges megtorló lépések magukban foglalhatják az uniós árukhoz és szolgáltatásokhoz való piaci hozzáférésének korlátozását, valamint egyéb gazdasági intézkedéseket, amelyek olyan területekhez kapcsolódnak, mint a közvetlen külföldi befektetések, a pénzügyi piacok és az export.

Forrás: Világgazdaság

Fotó: Reuters