Sokkoló EU-terv: Duplája a magyarnak az ukrán hiány, Brüsszel fizetne helyette

Brüsszel nagy erőkkel keresi annak a módját, hogy miként teremtse elő a jövő évi ukrán államháztartási hiány fedezetét, amely becslések szerint akár 19 milliárd dollárra is rúghat.

Az Európai Bizottság több lehetőséget is megvitat az uniós tagállamokkal – közölték a tárgyalásokhoz közel álló források a Financial Times című lappal. Ezek közé tartozik

• az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás költségvetésen kívüli támogatásként való folyósítása,
• a Kijev számára létrehozott 50 milliárd dolláros G7-es segélycsomagból származó hitelek előrehozása,
• valamint az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon további pénzügyi mozgósítása.

Ukrajna jövő évre tervezett költségvetési hiányát a külső finanszírozás egyelőre nem fedezi teljes mértékben.

Egyre nagyobb az aggodalom a jövő évet illetően, és sok az érintett, aki idén tűzszünetre számított – hogy ezzel enyhítse Ukrajna pénzügyi terheit –, most kénytelen újraszámolni a ráfordításait, és rájön, hogy bármilyen módon is próbálják megoldani, finanszírozási rés marad – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, aki részt vesz a Kijevvel folytatott tárgyalásokban.

A bizottság már most módosításokra kényszerült az Ukrajnához kapcsolódó pénzek idei felhasználásában – közölték brüsszeli vezetők a Financial Timesszal. A háború elhúzódik, nem bíznak egy gyors tűzszünetben.

Az IMF becslése szerint Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségletei elvileg fedezettek – de ez azon a feltételezésen alapul, hogy a háború még idén vagy legkésőbb 2026 közepéig véget ér – ez azonban se Kijev, se Brüsszel számára nem reális forgatókönyv.

Ukrán államháztartási hiány – még a kreatív könyvelést is bevetnék

Egy EU-diplomata szerint a cél az, hogy Kijev szükségleteit még a tél beállta előtt biztosan lefedjék, különösen az amerikai katonai támogatás jövője körüli bizonytalanság miatt. Egy Kijev által a G7-országokkal megosztott és az Európai Bizottság által is mérlegelt javaslat szerint a katonai támogatást kétoldalú támogatásként lehetne folyósítani Ukrajna számára, amelyeket „költségvetésen kívüli külső transzferként” külön könyvelnének el, miközben azokat beleszámítanák a nemzeti védelmi kiadási célértékekbe.

Ez kettős célt szolgálna:

• hozzájárulna a NATO-nak tett ígéret teljesítéséhez, amely szerint a tagállamok védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára növelik,
• miközben támogatást nyújtana Ukrajnának.

Ahelyett, hogy megdupláznák a katonai képességeket, az európai szövetségesek közösen finanszírozhatnák az ukrán haderőt – úgy tekintve, mintha Ukrajna egy szolgáltatást nyújtana az európai kontinens biztonságának megerősítéséhez – írta Kijev egy, a G7-partnerekkel megosztott anyagban, amely a Financial Times birtokába jutott.

Kiolvasztanák a befagyasztott orosz vagyont

Egy másik lehetőség a Kijev számára létrehozott, 50 milliárd dolláros G7-es hitelprogram előrehozott folyósítása, amely a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon hozamaiból nyújt hiteleket. Mivel tűzszünet hiányában Ukrajna belföldi gazdasága nem tud megerősödni, Kijev legalább 8 milliárd dolláros hiányra számít 2026-ban – még akkor is, ha egyes vállalt támogatásokat előrehoznának az EU, Japán és az USA részéről.

Ha ez nem történik meg, a finanszírozási rés akár a 19 milliárd dollárt is elérheti. (Összehasonlításképpen: a magyar államháztatás tavalyi pénzforgalmi hiánya nagyjából 4,1 ezer milliárd forint volt, 366 forintos éves átlagos dollár árfolyammal számolva ez körülbelül 11 milliárd dollárnak felel meg.) További lehetőségként felvetődött az is, hogy még nagyobb értéket próbáljanak kinyerni a befagyasztott orosz állami eszközökből, például azzal, hogy azokat kockázatosabb, de nagyobb hozammal kecsegtető eszközosztályokba fektetik be – miközben kidolgoznak egy olyan rendszert, amely megosztja a nagyobb pénzügyi veszteségek miatti felelősséget, és nem kizárólag Belgiumra hárítja azt, ahol az eszközök többsége található. Erre utalt egyébként Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos is a múlt hónapban.

Teljes cikk a VILÁGGAZDASÁG oldalán olvasható.

Fotó: Canva