Stadionok kontra tanuszodák 3:1

„Uszodaépítésre ebben az évben legalább 3 milliárd forintot fogunk fordítani” – jelentette be 2014-ben a sportot is felügyelő erőforrás-miniszter. Idén nem lett több a pénz, 2016-ban pedig 30 millióval kevesebb lesz. A jövő évi költségvetés tervezetében 2,970 milliárd forintot különített el a kormány tanuszodákra.

Az első alapkövet tavaly októberben tette le Putnokon Balog Zoltán. A zöld mező ma is megvan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisvárosban – Látótér című riportműsorunk egy hónapja járt ott, az uszoda területét gyermekláncfű borította. Nem az önkormányzat késlekedése miatt. „Mi végezzük a munkánkat, amit vállaltunk. Mi a közműveket építjük, elhozzuk. Mire oda kerül az építkezés, hogy csinálható az uszoda, addigra ezzel mi is megleszünk. Szerettük volna, ha szeptemberre elkészül, de ha februárban lesz átadva, mi annak is örülni fogunk” – fogalmazott Tamás Barnabás polgármester.

Tizenegy településen már hónapok óta állnia kellene a könnyűszerkezetes, légsátorral fedett tanuszodának. „Elindul ez a program, minden járásban lesz tanuszoda. Nyilván meg kellett terveztetni és a megfelelő ütemű végrehajtása elindul. Hamarosan ezek használhatóvá válnak majd a gyermekeink számára” – nyilatkozta Simicskó István sportállamtitkár.

Stadionfejlesztésre háromszor annyi pénzt szán jövőre a kormány, mint tanuszodákra és tornatermekre. „Nem hiszem, hogy visszás lenne. Én, aki köztudomásúan kritikus vagyok a sportfinanszírozás bizonyos kérdéseivel, azt mondom, hogy ha infrastruktúrát építünk, akkor elsősorban az a cél, hogy minél többen tudják használni: diákok, gyerekek, utánpótlás-nevelés, és természetesen azok is, akik profi módon űzik a sportot. De nem csak stadionépítésről van szó, hiszen nagyon sok esetben sportcsarnokokat is építünk. Egy olyan uszoda- és tornacsarnok-, sportcsarnok-fejlesztési programot indított el – azt hiszem, 57 járási központban – a kormány, amelyre tízmilliárdokat fogunk költeni a következő időszakban” – szögezte le Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tizenhat kiemelt sportág közül az úszás kapja a legtöbb pénzt sportágfejlesztésre, 2020-ig összesen 14,1 milliárd forintot.

Az új debreceni stadion megépítését az állam 10 milliárddal támogatta, a Ferencváros arénájához pedig több mint 8 milliárd forinttal járult hozzá. 2016-ban közel 36 milliárd jut a Puskás-stadion, illetve a környező sportlétesítmények korszerűsítésére. Csak az olimpiákon a magyar úszók eddig 25 arany-, 23 ezüst- és 18 bronzérmet szereztek. A magyar labdarúgó-válogatott világbajnokságon legutóbb 1986-ban, Európa-bajnokságon pedig 1972-ben járt.