Magyar kutatók vizsgálják a cunamik viselkedését + videó

Egy kőbánya területén vizsgálódik Szente István geológus. A kutató az elmúlt években komoly munkát végzett, miközben Bánk település mellett a mélyben kereste, hogy hová tűnt el a 2014-ben beszakadt Jenői-patak vize. Eközben feltérképezte a környékben meghatározó oligocén hárshegyi homokkő geológiai érdekességeit is.

Az egykori nagyon finom szemű üledékben jártak férgek, amik a szerves anyag tartalmat kiették a kőzetből, és utána maguk után hagyták a lukat, és mindig tovább mentek.

A geológus szerint a Cserhát morfológiájának vizsgálata közben szerzett új ismeretek felhasználhatók lennének a Csendes-óceán térségében kialakuló szökőár hullámok vizsgálatában.

Szente István, geológus: "Itt bizony tenger alatti csuszamlások is végbe mentek, amik alakították a rétegek egymás melletti helyzetét, akkor még csak tengeri üledékeknek a helyzetét, ami a mai cunamiknak az ismeretéhez járul hozzá. A cunamiknak az anyagát nem lehet vizsgálni, de a bánya tárókban, bánya falakban lévő megkövesedett egykori tengeri anyagokat igen, és tudunk ebből következtetni, hogy milyen lejtőszögnél indulnak meg ezek a csuszamlások."

A geológushoz az elmúlt években több hivatásos és amatőr kutató is csatlakozott. Céljuk, hogy jobban megértsék az egykori folyamatokat, és azokból olyan következtetéseket tudjanak levonni, amelyek segítik a mai események vizsgálatát.

Ferenc Lajos, a kutatócsoport tagja: "A kavicsokat nézegettem, hogy átmérő szerint, meg kerekítettség szerint körülbelül mennyit utazhattak, mire ezen végállomásukra érkeztek, ahol meg tudom őket nézni. Bele a kövekbe, meg a kövekből kiperegve."

A csapat eredeti kutatási területén, Bánk mellett jelenleg biztonsági okok miatt szünetel a munka, de a geológus azt reméli, hogy rövidesen újra indulhat a feltárás, amelynek célja a Cserhát geológiai múltjának még pontosabb feltérképezése.