Láncreakció – Hadiipari és infrastrukturális együttműködési megállapodást kötött Nagy-Britannia és Ukrajna + videó
Miért nem akarják lezárni Európa vezetői az orosz-ukrán háborút? Mi a jelentősége a napokban megkötött finn-ukrán védelmi egyezménynek? Élet-halál harc zajlik a fekete-tengeri térség felügyeletéért? Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Vukics Ferenc katonai szakértővel és Révész Béla Ákossal, a Makronom elemzőjével.
Hadiipari és infrastrukturális együttműködési megállapodást kötött Nagy-Britannia és Ukrajna. 29 brit vállalat képviselői írták alá az egyezményt Kijevben az ukrán kormány illetékeseivel. A brit üzleti és kereskedelmi tárca beszámolója szerint ez volt a legnagyobb brit kereskedelmi delegáció, amely az Oroszország indította háború kezdete óta Ukrajnába látogatott.
Washington és Brüsszel mára több mint 200 milliárd dollárt költött az ukrajnai háborúra – ez a szám az inflációval kiigazítva messze meghaladja a második világháború után Európát újjáépítő Marshall-terv teljes költségét.
Miközben Oroszország az elmúlt két évben az elfoglalt ukrajnai területek felett sem tudta teljesen átvenni az ellenőrzést, a nyugati politikai elit azzal érvel, hogy Moszkva, a győzelem esetén nem állna meg Ukrajnában.
Az Oroszországgal szembeni európai egység követelése mögött valójában politikai küzdelem húzódik meg, a nemzetek feletti EU-szuverenitás megteremtéséért, hívja fel a figyelmet a Béke és Diplomácia Intézet kutatási igazgatója – ez a projekt minden más szempontot felülmúl, beleértve Európa saját stratégiai autonómiáját.
Ebben a belső versengésben Ukrajna csupán egy gyalog: lehet, hogy az ukránokat saját nemzeti szuverenitásuk védelme motiválja, de a valóságban feláldozzák őket Európa új urainak felemelkedéséért és az európai szuperállamról alkotott álmaik előmozdításáért
– írja a tanulmány.
