A napi pártpolitikai csatározások színtere lett az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója. 23-án reggel katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország lobogóját a Kossuth téren az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. Kora délután szintén az Országháznál folytatódott A szabad Magyarországért című díszünnepség, ahol felszólalt Andrzej Duda is. A központi állami ünnepségen füttykoncert kíséretében szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök a kordonokkal körbezárt Parlament előtt. A miniszterelnök beszéde előtt és közben egymásnak estek a kormányellenes tüntetők és az ünneplők. Néhányan erőszakkal próbálták meg elhallgattatni a hangoskodókat, akiket kommunistának és hazaárulónak neveztek. A kormányfő üzent a fütyüléssel tiltakozóknak is az emelvényről.
Vona Gábor Jobbik-elnök október 23-i ünnepi beszédében arról beszélt, hogy a kádárizmus véget ért, de most megjött helyette az orbánizmus. Szerint megszentségteleníti ’56-ot, hogy az ügynöklisták még mindig nem nyilvánosak.
A baloldali ellenzéki pártok és civil szervezetek Blaha Lujza térre meghirdetett rendezvényén sem volt emelkedett hangulat. Itt kormánypárti ellentüntetők borzolták a kedélyeket, de legalább verekedés nem volt. Az ellenzéki összefogás fontosságáról az összes politikus beszélt, Gyurcsány Ferenc szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy széles Orbán-ellenes szövetségben gondolkodik. A többi pártvezető óvatosan fogalmazott. Nem kell bocsánatot kérni 2006 őszéért – ezt mondta a Hír TV-nek Gyurcsány Ferenc. Karácsony Gergely viszont sajnálkozását fejezte ki a tíz évvel ezelőtti események miatt, ezt sokan úgy értelmezték, hogy a volt miniszterelnök nevében tette.
'56-ot gyalázta az orosz médiában Havas Szófia
A putyini propaganda miatt magyarázkodhatott a Külügyminisztériumban az orosz nagykövet kedden. A diplomatával a magyar kormány közölte, hogy senkitől sem tűri el az 1956-os forradalom emlékének meggyalázását. Az orosz állami televízióban fasiszta pogromnak nevezték 1956-ot, amelyet az Egyesült Államok szított. A műsorban azt állították, hogy a forradalom idején nácikat engedtek ki a börtönökből. Ezt a történelemszemléletet legitimálta Havas Szófia, az MSZP korábbi parlamenti képviselője, a néhai Horn Gyula miniszterelnök unokahúga. A szocialista párt egészségügyi tagozatának elnöke ellen fegyelmi eljárás indulhat, és felfüggeszthetik párttagságát is nyilatkozata miatt.
Juhász perel, Kósa magyaráz
Juhász Péter szerint, akit a magánbiztonsági cég emberei nem engedtek be a Kossuth téri állami rendezvényre, kordonbontóból vált kordonépítővé a Fidesz. Az Együtt alelnöke perel, a jogvédők is úgy látják, sérült a véleménynyilvánításhoz fűződő joga. A Fidesz frakcióvezetője viszont kilenc évvel a kordonbontás után semmi problémát nem lát a történtekben. Kósa Lajos azzal magyarázza a kordonokat és a magánbiztonsági céget, hogy a rendezvény kiemelt biztonsági kockázatú volt, hiszen a lengyel elnök is részt vett rajta. Ő arról nem tud, hogy lista lett volna arról, ki mehet be a térre.
Rendőrgyilkosság
Egy negyvenhat éves rendőrt lőtt le Bőnyben a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője, Gy. István szerdán reggel. A támadó akkor nyitott tűzet, amikor a két járőr be akart jutni a házába házkutatási paranccsal, illegális fegyvereket kerestek nála. A rendőrgyilkos hungarista vezető is megsebesült a tűzpárbajban. A 76 éves férfit a győri kórházba szállították, a bíróság ott rendelte el előzetes letartóztatását. A Nemzeti Nyomozó Iroda belső vizsgálattal tisztázná, hogy van-e felelőse a rendőrgyilkosságnak. A többi közt azt tisztáznák, hibázott-e a vezetés, amikor nem a terrorelhárítást, hanem a nyomozókat küldte ki a Győr melletti településre – annak ellenére, hogy tudhattak arról, hogy Győrkös Istvánnál fegyver van. November hetedikén, vagyis az egykori Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ül össze a parlament nemzetbiztonsági bizottsága az üggyel kapcsolatban. A bőnyi rendőrgyilkosnak a külföldi titkosszolgálatokhoz való kapcsolatát vizsgálnák. Napirendre kerül a rendőrség felelőssége is.
Népszabadság: eladva
Igaznak bizonyultak a sajtóértesülések, valóban egy Mészáros Lőrinchez köthető cég lett az egyedüli gazdája a Népszabadság kiadójának. Az Opimus Group hivatalosan is bejelentette tulajdonszerzését, amelynek már tavasszal megvoltak a jelei. A társaság akkor jelentette be, hogy vállalatfelvásárlásra gyűjt pénzt. A cég tényleges haszonhúzói csak részben ismertek, a fő tulajdonosok offshore vállalkozások mögé bújtak. A Freedom House elítélte a Népszabadság kiadójának felvásárlását. A felcsúti polgármester a Bors című bulvárlapnak tagadta, hogy bizalmi emberének, Csík Zoltánnak köze lenne a lapkiadó céget megvásároló vállalkozáshoz. A Heti Válasz szerint azonban cégpapírokkal igazolható, hogy Csík Zoltán részvényes az Opimusban, miként az is, hogy a polgármester bizalmasa igazgatósági tag az Opimus egyik cégében. Mészáros Lőrinc végeredményében az egyik legbefolyásosabb médiaszereplővé léphet elő.
Időzítését és indokait tekintve is sok kérdést vet fel a Népszabadság kiadásának felfüggesztése, ezért érezte fontosnak közlemény kiadását a magyar sajtószabadságról az Egyesült Államok külügyminisztériuma – mondta Colleen Bell amerikai nagykövet a Hír TV-nek adott exkluzív interjúban.
Bíróság helyett sajtótájékoztatóra ment Rogán
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, korábbi fogadkozása ellenére sem vállalta a bírósági szembesítést Juhász Péterrel – a miniszter olyan, jól időzített cikkekre hivatkozott, amelyek szerint az ellenzéki politikus összeállt a lejáratására, az ismert olajmaffiózóval, Portik Tamással. „Számomra az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy Juhász Péter nem más, mint Portik Tamás elítélt bűnöző samesza. Sajtóhírek szerint Portik Tamás és Juhász Péter gyakorlatilag rendszeresen tartanak kapcsolatot egymással, és ez a rendszeres kapcsolat kifejezetten arra a célra irányul, összejátszanak azért, hogy lejárassanak engem” – jelentette ki a propagandaminiszter. Juhász Péter szerint Rogán Antal egyszerűen megfutamodott.
Tarlós: Gúnyt űz Lázár János a fővárosból
A kormány elkötelezett a 3-as metró felújítására, de a fővárostól azt kérték, hogy adjon esélyt a magyar buszgyártásnak, erről csütörtökön beszélt Lázár János. A főpolgármester másnap ismét keményen odaszólt a kancelláriaminiszternek: „Egyesek – például a kancelláriaminiszter úr is – szembe nevet velem is, Budapesttel is, és már-már gúnyt űz ebből az enyhén szólva brutális problémából” – fogalmazott Tarlós István, aki szerint a döntésben illetékesek nem merik megmondani Orbán Viktornak, hogy nincsenek magyar autóbuszok. A főváros saját erőből nem tudja felújítani a 3-as metrót, és ha nem történik valami heteken belül, akkor nagyon nagy az esélye, hogy le kell majd állítani a metrót. A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy a kormány által erőltetett szolgáltatásvásárlás helyett a BKV saját hatáskörben oldja meg a buszpótlást a metró szakaszos felújításakor.
Felmentették a Sukoró-ügy fővádlottjait
Bűncselekmény és bizonyítottság hiányában mentette fel Szegedi Ítélőtábla a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot. Első fokon mindketten három és fél év börtönt kaptak, mart a vádirat szerint a sukorói telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,3 milliárd forint kár érte volna az államot. Az ügyész Tátrai és Császy esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős.
Elébe menne a jobbikos követelésnek a kormány
A kabinet várhatóan megszünteti a letelepedési kötvényt. Formális döntés ugyan még nem született, de a Miniszterelnökség vezetője szokásos heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ország mai gazdasági helyzetében már nincs szükség az államadósság unortodox finanszírozására. Lázár János emlékeztetett: Magyarországot nemrég az egyik nagy hitelminősítő, a Standard and Poor's kivette a bóvli kategóriából, és újra befektetésre ajánlja. A letelepedési kötvény vevői több százezer eurót adtak kölcsön a magyar államnak, tartózkodási engedélyért cserébe. A letelepedési kötvények felülvizsgálatával megbízott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csökkentene a papír kamatán, de a kivezetéssel még várna. A miniszterelnök egyébként nem számít arra, hogy a Jobbik megszavazza a kvótaellenes alkotmánymódosítást. Orbán Viktor erről a Kossuth Rádióban beszélt pénteken. Lelkiismeret szerint kell szavazni az alaptörvény-módosításra – jelentette ki Vona Gábor nyíregyházi sajtótájékoztatóján.
Budaházy megint börtönbe került
A szélsőjobboldalon nemzeti hősként tisztelt férfit és társait terrorizmussal vádolják – többségüket első fokon bűnösnek is találta a bíróság augusztusban. A másodfokú bíróság Budaházyhoz hasonlóan mindazokat letartóztatta, akik első fokon házi őrizetbe kerültek, a lakhelyelhagyási tilalmakat pedig házi őrizetre súlyosították. A vád szerint Budaházy György volt a katonai vezetője annak, a Gyurcsány-kormány idején alapított csoportnak, amely merényleteket is tervezett balliberális politikusok ellen 2010 előtt. A hírre Budaházyék hívei spontán tüntetést hirdettek a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet belvárosi objektuma elé csütörtök este.
Pharaon-ügy
Amerikai játszmának tartja Orbán Viktor a Ghaith Pharaon elleni Interpol-körözést. A miniszterelnök a szocialisták kérdésére a Jobbiknak adott májusi válaszát ismételte meg a parlamentben, azt hangoztatta: a magyar titkosszolgálatok megvizsgálták a szomszédjában nemrég ingatlant vásároló arab üzletembert, de nem találtak semmi gyanúsat. Bejelenti a nemzetközi bűnüldöző szervezeteknek a Demokratikus Koalíció, hogy Orbán Viktor szomszédja Ghaith Pharaon.
