Öt éve, 2011. november 18-án írtak alá nyilatkozatot a korrupció visszaszorításáról a kormány, az Állami Számvevőszék, az ügyészség és a bíróságok képviselői. „Magyarországnak a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai közé kell tartozni” – mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Ez volt a cél, amelytől az ország messzebb van, mint 2011-ben volt egy friss kutatás szerint.
A közélet tisztaságáért küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International jelentéséből kiderül, hogy a megkérdezett magyarok 57 százaléka rosszabbnak látja a korrupciós helyzetet, mint korábban. A válaszadók a kormány munkájával elégedetlenebbek, mint 2013-ban voltak. Akkor 48 százaléka ítélte rossznak a korrupció elleni intézkedéseket, most 56 százalék. A parlamenti képviselőkről és a kormánytagokról lesújtó a magyarok véleménye, a megkérdezettek csaknem egyharmada tartja őket korruptnak. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a közszféra közel sem olyan fertőzött, mint amilyennek az ellenzék vagy a sajtó láttatja.
„Felméréseink szerint a magyar közszférában évről évre javul a korrupció elleni védelmi rendszerek kiépítettsége, és csökkent a korrupció veszélye. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a konkrét cselekvéseket nélkülöző, vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat” – emelte ki Domokos László ÁSZ-elnök.
Az ellenzék – pártállástól függetlenül – önálló korrupcióellenes ügyészséget hozna létre, ám ebben a kormány nem követi a külföldi példát. „Az Országos Rendőr-főkapitányságon a gazdaságvédelmi területen külön korrupció elleni egységnek a felállítását, amely majd összhangban az ügyészi tevékenységgel, az ügyészi területtel s az ide vonatkozó bírói ítéletekkel szerintünk kellő mértékig meg fogja akadályozni a fejlődését” – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter.
A Transparency International jelentése szerint a magyarok a bűnüldöző szervek elkötelezettségében nem bíznak. Csak minden ötödik magyar jelentené, hogy korrupciót tapasztalt. Az Európai Unióban egyedül Szlovákiában, az EU-n kívül Európában pedig Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban rosszabb a helyzet. „Egyre mélyül ez a közbizalmatlanság, mert azt a képet közvetíti az állampolgárok felé, hogy Magyarország egy következmények nélküli ország, Magyarországon a korrupciós ügyeknek nincs következménye” – nyilatkozta Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója.
A korrupcióellenes állami összefogáshoz öt év elteltével csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság.
